Ugrás a fő tartalomra

Takargatni való

Bár ízlés dolga, hogy takargatjuk-e. Szerintem így se szép, úgy se szép, és nem csak azért, mert én varrtam rá a takarót, amit még meg is tapostam a retves padlón, mert ez nem egy kárpitos műhely.



Igazából nem lehet szépen kiteríteni rajta az anyagot, mert nincs neki saját tartása, ami meg alatta van az meg igen gyűrötten rétegződik. Persze a rutinosok kédert is varrnak bele, de én nem vagyok az.

Azért ezen a cuki 1:24-es modellen szépen fest.

Amúgy már majdnem teljesen kész a mi Karmannunk is, már csak polírozni kell.

Szerencsére ma már csak olyan semmilyen munkákat végeztem rajta, mint a majdnem jól legyártott kipufogódob vízszintbe csavarása.


Csak ha nagyon lehajoltam, akkor fájt elviselhetetlenül a fejem. Alapból csak kurvára, de arra a fogam is fájt... akarom mondani kurvára fájt a fogam is, csak azt megfúrta a doktornő, és kiengedte belőle a szellemet. Mindegy... Mondtam is a kollégának: - Annyira fáj a fejem! Egészen biztos vagyok benne, hogy egy bengáli féreg rakott bele petét. Erre aszongya', hogy ő nem olyan biztos benne, hogy létezik ilyen lény, mivel ő még csak a bengáli tigrisről hallott. - Na! - mondom neki. - Az semmit nem jelent, nem vagy te egy nagy ornitológus.

Én olvastam a webhálón' - úgyhogy tuti frankón igaz - hogy a bengáli féreg miatt halt ki majdnem a bengáli tigris. A félreértések elkerülése érdekében tisztázni kell, hogy a féreg csak becenév, mint ahogy annál a volt kosarasnál. Ja... nálunk is annak hívják az öreg kosaras Bangót. Szóval, ez a rohadmányos szörnyeteg eredetileg a Belga-Alpokban élt, de a magashegyi halászok által betelepített havasi homár kiszorította az eredeti élőhelyéről. Ekkor vándorolt le családostul az alacsonyabban fekvő lápos területekre, vizesebb mezőkre. Innét is ered a későbbi nevük a mezei szörcsög. Alkalmazkodva az új élőhelyükhöz - az eredetileg emlős lények - hímnősek lettek, ami nem keverendő össze a teknősökkel, mert azok a házas terrorelhárításiak. A lényeg az, hogy petéket kezdtek el rakni a levelek hátuljára, de az emailek terjedésével egyre kevesebb postás járt arra, így ismét tovább vándoroltak elmaradottabb területekre, ahol még levélben üzentek egymásnak az emberek. Így kerültek Bengálba, de az ottani postai levelek is eltűntek lassan. Ez után ismét alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, és félelmetes hírre tettek szert "bengáli vérhörcsög" néven. Rettegett hírüket azzal alapozták meg, hogy éjszaka odalopóztak (cipő nélkül) a szunyókáló tigrishez, és egy óvatlan pillanatban kirágták a szemét, majd alattomosan belepetéztek a fülébe. Reggel felébredt a tigris és miután megitta a kávéját, egyszer csak azt vette észre, hogy nem lát. Ijedten szaladt volna az állatorvoshoz, de mivel a fülébe petéztek, nem hallotta a hatóra húszas bölénycsordát, ami halálra taposta. Nos, ebben, és az ehhez hasonló tetemekben kelnek ki a bengáli vérhörcsög kicsinyei, akik növekedésük közben felfalják a lakhelyüket, mint egyes kisebbségi csoportok.

Talán nem ártana orvoshoz mennem...

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nagy Hyundai teszt

Tulajdonomba került egy profinak kinéző Hyundai HYD-82250SV sarokcsiszoló, ami árát illetően, és a hivatalos leírás szerint is, barkács felhasználásra készült, de ennek ellenére meglepő teljesítményt nyújtott.   A megkapott készülék címkéje más mint a hivatalos fotón, jobban hasonlít a Bosch színsémához, nem is tudom miért... Tehát így néz ki A Bosch köszörű meg ilyen, Ugye teljesen más Akinek nem tetszik a dizájn, az vehet más gépet, más színben is Na, de lássuk mit is kaptunk annyi pénzért, amennyiért a lenti képen látható gépet is megkaphatjuk, ráadásul kofferben, ha jó helyen keressük.  A kicsomagolás és összeszerelés után következhet a próba. Megy! Nem megy... Ahol a fordulatszámszabályzó elektronika van a burkolat alatt, kellemetlenül meleg a szerkezet. Kihúzom, bedugom. (Ez még mindig egy gépteszt.) Újra megy! Ja, már nem. Kihúzom bedugom, beindul. Egy perc köszörülés után az egész gép olyan forró, hogy csupasz kézzel csak fakír üzemmódban fogható. Az

Rozsda marja 2.

Na, másszunk ki a sötétből! Egyszerű lemez rozsdátlanítás: Erre még akkor is szükségünk lehet, ha homokszórattunk. Sokszor maradnak apró, tűhegynyi rozsdafészkek a szórt felületen, vagy éppen nem lett rögtön lealapozva a fém, és a harmat ráharapott. Sima ügy gondolhatnánk. Rozsdamaróval bepacsmagoljuk, oszt jól van. Na, ja. Aztán meg szembesülünk az egyenetlen felületű, ragacsos anyagmaradvánnyal, amin még a festék sem áll meg. Alapszabály, hogy egyenletes, vékony rétegben használjuk a savat. Legjobb, ha a felesleget ronggyal finoman letöröljük. Ha kell, többször kezeljük le a felületet, és a rétegek közt drótkefézzük le a kifehéredett anyagot, ha véletlenül megszáradna. Én csak akkor vagyok teljesen nyugodt, ha szép szürke fémet látok, ami olyan, mint újkorában, és ezt nem lehetetlen akkor sem elérni, ha sűrű, őzbarna oxid fedi a lemezt. Ilyenkor átmenetileg lehet vastagabban használni a rozsdamarót, ne hagyjuk megszáradni, és ecsettel, műanyagkefével - vagy durvább esetben - drótkefé

Japán csapás

  Apám mondta: „Fiam, egyszer lesz, ami még nem volt.” Na, itt van! Egy német Japánból. Tudtam, hogy létezik, de nem hittem el. Hajime! Csak azért, hogy stílusos legyek.                                                                               Mentem hétvégén melózni, és egy furcsa Karmann Ghia várt az udvaron. Rögtön éreztem, hogy valami nincs rendben vele. Óvatosan jártam körbe, hátha robban, vagy valami más viccességet rejt. Hát, találtam rajta viccesnek mondható dolgot is, de inkább érdekesnek nevezném azt a stílust, amit képvisel. Már azzal figyelemfelkeltő a megjelenése, ahogy a megszokott beállásának ellenkezőjét mutatja az autó, mert ugye ez a darab a farát tartja fenn, és nem az orrát túrja az égbe, mint a típustársai.