Fényezés után, nagy gondossággal lett beállítva mindkét ajtó. Majd egy kis csiki-csuki után, a jobb oldali elkezdett magába szállni. Nem tudtam mire vélni, hiszen a zsanérok nagy gondossággal lettek kiválogatva, ezért gondolta mindenki azt, hogy a másik felújította, mert nem akart lötyögni. Most viszont már lötyögött - sőt ilyet még nem is láttam - három milliméternyit utazott a csapon. A küszöbön szépen gyűlt a finom forgács, mintha egy jól megtermett hőscincér lárva rágta volna bele magát a felfüggesztő eszközbe. Mivel kedvenc tantárgyam volt az anyagismeret, a finom morzsalékból azonnal megállapítottam, hogy csakis polibigyusz műanyag lehetett benne az a persely, ami szétmállott. (Megjegyezném, nekem sem kell mindent elhinni) Nosza, lekaptam a teljesen összeszerelt, beállított, tömített ajtóról a zsanért, és szétütöttem, mint Maris néni homlokát a sorompórúd. Kiderült, hogy tényleg volt benne valami, de hogy mi, azt már csak különleges eszközökkel lehetne megállapítani, de eze...
Car Mandiner (Reviczki Róbert) oldala. Régi autók, motorok, és minden más