Ma délelőtt még a magas Tatra küszöbén üldögéltem, és lóbáztam a lábam a mélybe. Össze felé kellene szerelni, erre szétszedem. Valami szörnyű, köcsögdudaszerű hang hallatszott kormányzáskor, és mindez kánomban. Ráadásul - mint ahogy az erdélyi menyecske mondta - "alul es, felül es". Az átlagos autókhoz képest furcsaság, hogy a kormánymű a műszerfalban van, és egy érdekes továbbító szerkezeten keresztül jut a hatás a kerekekhez. Ezzel semmi gond nincs, tökéletes az elgondolás, életvédelmi szempontból nincs is ettől jobb, viszont a kivitelezés kissé végiggondolatlannak tűnik. Minimális körültekintéssel meglehetett volna előzni azt a problémát, hogy ez az aranyos kis olajos munkahenger megakadályozza a kormánymű kiemelését. Figyeljük meg milyen szépen harmonizálnak az alumínium ívek a szövetbevonatú cső ívével. Láthatóan szépen elfér az egyik a másiktól, de ha nem vesszük le a csövet, nem jön ki a kormánymű. Ha meg véletlenül csövet kell cserélni az is tiszta álom...
Car Mandiner (Reviczki Róbert) oldala. Régi autók, motorok, és minden más