Ugrás a fő tartalomra

A nagy Hyundai teszt

Tulajdonomba került egy profinak kinéző Hyundai HYD-82250SV sarokcsiszoló, ami árát illetően, és a hivatalos leírás szerint is, barkács felhasználásra készült, de ennek ellenére meglepő teljesítményt nyújtott.
  A megkapott készülék címkéje más mint a hivatalos fotón, jobban hasonlít a Bosch színsémához, nem is tudom miért... Tehát így néz ki
A Bosch köszörű meg ilyen,
Ugye teljesen más

Akinek nem tetszik a dizájn, az vehet más gépet,
más színben is


Na, de lássuk mit is kaptunk annyi pénzért, amennyiért a lenti képen látható

gépet is megkaphatjuk, ráadásul kofferben, ha jó helyen keressük.

 A kicsomagolás és összeszerelés után következhet a próba. Megy! Nem megy... Ahol a fordulatszámszabályzó elektronika van a burkolat alatt, kellemetlenül meleg a szerkezet. Kihúzom, bedugom. (Ez még mindig egy gépteszt.) Újra megy! Ja, már nem. Kihúzom bedugom, beindul. Egy perc köszörülés után az egész gép olyan forró, hogy csupasz kézzel csak fakír üzemmódban fogható. Aztán leáll... Dobozba, és boltba vissza, 24 óra alatt cserélik. Az új csak néha áll le, olyankor kihúzom a 230-ból, majd visszadugom. A szabályzó elektronika mindig meleg, ha csatlakoztatva van a áramhálózatra, tehát fogyaszt a gép, de nem zsírt, hanem áramot. Gyanítom annyit, hogy a dobozra írt 1200W-nak a jelentős részét ez a watt szám teszi ki. A gép ugyanis olyan kis méretekkel rendelkezik, hogy az ember 600 wattnál nagyobbnak nem gondolja, és sajnos nem is érzi többnek használat közben, mert igencsak gyengécskén muzsikál. Muzsikál, ha éppen nem köhög. Alig használtam, máris a szénkefe kehesség jellegzetes tüneteit mutatta. Ilyenért nem küldözgeti az ember jótállásos szervizbe. - Biztosan megszorult az új szénkefe. - gondoltam. Egy csavart kell csak kicsavarni és máris feltárul a javítandó rész, csak nem azt láttam, amit vártam.
Ez bizony egy hasábból fűrészelt valami, egy furatnak nem nevezhető lyukkal, amibe a leszorító rugó tartotta bent a huzalját. Felkészületlenül ért a helyzet, nagy hirtelen egy más csatlakozójú kefét forrasztottam be a helyére, és folytattam a munkát.  Leáll, kihúzom, bedugom. Köszörülök, aztán megint leáll. Hiába a jól bevált praktika, már nem segít. Az össze-vissza lötyögő csatlakozásokat meghúzom, újra szól a köszörű, száll a szikra, aztán meg a füst. Egy durranás kíséretében eregette a jelet. A másik szénkefe is kilőtte a bekötést, azt is átforrasztottam, de a gép nem akart működni. Végig nézek mindent és kiderül, hogy az áram be sem jön a kábelen. Hoppá, hoppá! Az új gép új, minőségi gumikábelén egy gömbvillám haladt át.









Az egyik ág szétégett, mint a szőr, csak azt nem tudom miért.








Alig két hónap leltára. Két kuka szénkefe és egy selejt hálózati kábel, ami amúgy is csak úgy volt két méter, hogyha a dugótól a köszörűkorong orráig mértem.  A gép azóta működik. Nem küldtem szervizbe, bár jótállásos (volt), de így, egy pár óra alatt, végül is lett egy használható köszörűm (igaz egy pár ezer forint ráment), míg ha a szervizben hasonlóan javították volna, akkor a postázgatással elszórakozgathattam volna egy darabig, de köszörűm az nem lenne.  Mostanában megjelentek valódinak látszó Bosch masinák, egy kicsivel drágábban, mint amennyiért ezt a valamit adják, azokat nem volt szerencsém kipróbálni, de még egy Tesco sarokköszörűvel sem voltak ilyen gondjaim, így gondolom, hogy azok lényegesen többet nyújtanak. 
Vagy itt vannak ezek a szerkentyűk, mintegy 4 ezer forinttal többért, mint a Hyundai, bár ezek nem fordulatszámszabályzósak, viszont 2,5 méteres kábelük van, és nagyobb teljesítményűnek tűnnek, bár 700 watt körüli címkét hordoznak magukon. 
Természetesen ezeknek is megvan a tipikus hibája. A kapcsolót patkolni kell, mert elkopik és egy idő után  nem áll meg a helyén.
Ez meg itt egy szinte új Metabo porvédő, ami szétporladva kapcsolhatatlanná tette a hálózati kapcsolót.







Tehát ritka a tökéletes az alsó szegmensben, de azért vannak ritka szarok.

Írtam a Hyundai boltnak, hogy mit szólnak a dologhoz, de egy hét alatt nem érkezett válasz. Amennyiben mégis válaszra méltatnának, úgy frissítem a cikket.

Megjegyzések

  1. Hehe, nekem olyan Hyundai flex jutott, amiben a nyomatékot a zsír vitte át valószínűleg: forgott, de kézzel meg lehetett állítani a korongot. Valószínűleg meg tudtam volna javítani, de nem próbálkoztam vele, vittem vissza azonnal.
    Nemrég pedig egy Black+Decker típust szereztem be (nem & hanem +, amit csak otthon realizáltam), most tesztelgetem, hogy átvertek-e vele. Egyelőre működik.

    VálaszTörlés
    Válaszok

    1. Régen a lengyelpiacon Green&Deckert árultak.
      Nekem sajnos csak egy olyan B&D-re futotta, ami a cikkben is szerepel, egyedül ez volt 125-ös a nyitvatartó üzletben (Tesco)

      Törlés
  2. Nekem a B&D hobbi kisflexek tökéletesen működnek évek óta, pedig van, hogy egész nap köszörülök. Erő is van, egyetlen gyenge pont az ék a kihajtás tengelyén, azt néha reszelni kell bele újat. Akcióban megszerezve 10 ezer körül szoktak lenni.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Rozsda marja 2.

Na, másszunk ki a sötétből! Egyszerű lemez rozsdátlanítás: Erre még akkor is szükségünk lehet, ha homokszórattunk. Sokszor maradnak apró, tűhegynyi rozsdafészkek a szórt felületen, vagy éppen nem lett rögtön lealapozva a fém, és a harmat ráharapott. Sima ügy gondolhatnánk. Rozsdamaróval bepacsmagoljuk, oszt jól van. Na, ja. Aztán meg szembesülünk az egyenetlen felületű, ragacsos anyagmaradvánnyal, amin még a festék sem áll meg. Alapszabály, hogy egyenletes, vékony rétegben használjuk a savat. Legjobb, ha a felesleget ronggyal finoman letöröljük. Ha kell, többször kezeljük le a felületet, és a rétegek közt drótkefézzük le a kifehéredett anyagot, ha véletlenül megszáradna. Én csak akkor vagyok teljesen nyugodt, ha szép szürke fémet látok, ami olyan, mint újkorában, és ezt nem lehetetlen akkor sem elérni, ha sűrű, őzbarna oxid fedi a lemezt. Ilyenkor átmenetileg lehet vastagabban használni a rozsdamarót, ne hagyjuk megszáradni, és ecsettel, műanyagkefével - vagy durvább esetben - drótkefé

Japán csapás

  Apám mondta: „Fiam, egyszer lesz, ami még nem volt.” Na, itt van! Egy német Japánból. Tudtam, hogy létezik, de nem hittem el. Hajime! Csak azért, hogy stílusos legyek.                                                                               Mentem hétvégén melózni, és egy furcsa Karmann Ghia várt az udvaron. Rögtön éreztem, hogy valami nincs rendben vele. Óvatosan jártam körbe, hátha robban, vagy valami más viccességet rejt. Hát, találtam rajta viccesnek mondható dolgot is, de inkább érdekesnek nevezném azt a stílust, amit képvisel. Már azzal figyelemfelkeltő a megjelenése, ahogy a megszokott beállásának ellenkezőjét mutatja az autó, mert ugye ez a darab a farát tartja fenn, és nem az orrát túrja az égbe, mint a típustársai.