Ugrás a fő tartalomra

Garázsjárás

Először is, elvitték a Tatra 613-as, sárga veszedelmet, másodszor pedig a lakatolt Karmann is kikerült a garázs sötét mélyéről.

Így távozott, farral a friss levegőbe. Egy darabig nem látom, de ha visszatér, már senki nem fogja tudni ki is volt ő valójában.

Azért még búcsúzóul megajándékoztam egy kis csecse-becsével.

Ezen a képen láthatnánk a díszlécet, de hasznavehetetlenül túlvakuztam a fotót, ami nem csoda, mivel idegileg tönkre megyek, mire be bírom kapcsolni a fotoaparátot.

Így végződött a történet, meg a léc.

És itt vertem szét majdnem a laptopot, mert amit egy fél órán keresztül fogalmaztam, és ábrázoltam, egy mentés után eltűnt. (Mint ahogy ez a mondat is még egyszer. Köszönöm az új, tökéletes editort a Blog.hu-nak)  Teljesen biztos vagyok benne, hogy már nem fog eszembe jutni még egyszer, de azért megpróbálom:

Tehát jött az új király.

Ezúttal farral, mert a babona szerint a motornak a kijárat felé kell lenni. Ez garantálja a bő termést, és azt, hogy a kecske ikreket ellik.

Szemből azonnal látszik, hogy ez egy Tatra 57K. Akinek több információra van szüksége, annak ajánlom a bengészőt'!

A karosszéria nem csak nyomokban tartalmaz fát. Ez engem nem lep meg, hiszen találkoztam már én ilyen anyaggal. Például amikor ráléptem a gereblyére, és orrba vágott a nyele, vagy amikor almafára másztam (igaz, hogy le estem, és viszonylag alacsonyra pattantam).

Ez a kép nem homályos, hanem csipa effektussal díszített.

Dicséretes optimizmusra vall, hogy már megvan az ásó a harci gépjárműhöz, de lehet, hogy ezen fontos elem köré kell majd újraépíteni a kasznit. Mindenesetre én a puskának jobban örültem volna, mert nagyon zavar a szomszédok hangoskodása, amitől nem tudok jóízűen köszörülni.

Viszont itt van az amivel a közeljövőben fogok foglalkozni.

Először a tetőt készítem el, mint Mekk Elek, és csak később jön a belső kárpitozása. Már rég nem fordult elő, hogy késztermékkel borítsak, de kaptunk egy eredeti (originyál) made in U.S.A. címkés ponyvát. Californiában, Coronában carrták... akarom aszondani, varrták a cuccot. Sok érdekes, de elítélhető megoldást találtam már rajta eddig is, amiről a későbbiek folyamán be fogok részletesen számolni, akár szeretnétek, akár nem, és ezt fenyegetésnek is vehetitek!


2014. február 17. 21:11

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nagy Hyundai teszt

Tulajdonomba került egy profinak kinéző Hyundai HYD-82250SV sarokcsiszoló, ami árát illetően, és a hivatalos leírás szerint is, barkács felhasználásra készült, de ennek ellenére meglepő teljesítményt nyújtott.   A megkapott készülék címkéje más mint a hivatalos fotón, jobban hasonlít a Bosch színsémához, nem is tudom miért... Tehát így néz ki A Bosch köszörű meg ilyen, Ugye teljesen más Akinek nem tetszik a dizájn, az vehet más gépet, más színben is Na, de lássuk mit is kaptunk annyi pénzért, amennyiért a lenti képen látható gépet is megkaphatjuk, ráadásul kofferben, ha jó helyen keressük.  A kicsomagolás és összeszerelés után következhet a próba. Megy! Nem megy... Ahol a fordulatszámszabályzó elektronika van a burkolat alatt, kellemetlenül meleg a szerkezet. Kihúzom, bedugom. (Ez még mindig egy gépteszt.) Újra megy! Ja, már nem. Kihúzom bedugom, beindul. Egy perc köszörülés után az egész gép olyan forró, hogy csupasz kézzel csak fakír üzemmódban fogható. Az

Rozsda marja 2.

Na, másszunk ki a sötétből! Egyszerű lemez rozsdátlanítás: Erre még akkor is szükségünk lehet, ha homokszórattunk. Sokszor maradnak apró, tűhegynyi rozsdafészkek a szórt felületen, vagy éppen nem lett rögtön lealapozva a fém, és a harmat ráharapott. Sima ügy gondolhatnánk. Rozsdamaróval bepacsmagoljuk, oszt jól van. Na, ja. Aztán meg szembesülünk az egyenetlen felületű, ragacsos anyagmaradvánnyal, amin még a festék sem áll meg. Alapszabály, hogy egyenletes, vékony rétegben használjuk a savat. Legjobb, ha a felesleget ronggyal finoman letöröljük. Ha kell, többször kezeljük le a felületet, és a rétegek közt drótkefézzük le a kifehéredett anyagot, ha véletlenül megszáradna. Én csak akkor vagyok teljesen nyugodt, ha szép szürke fémet látok, ami olyan, mint újkorában, és ezt nem lehetetlen akkor sem elérni, ha sűrű, őzbarna oxid fedi a lemezt. Ilyenkor átmenetileg lehet vastagabban használni a rozsdamarót, ne hagyjuk megszáradni, és ecsettel, műanyagkefével - vagy durvább esetben - drótkefé

Japán csapás

  Apám mondta: „Fiam, egyszer lesz, ami még nem volt.” Na, itt van! Egy német Japánból. Tudtam, hogy létezik, de nem hittem el. Hajime! Csak azért, hogy stílusos legyek.                                                                               Mentem hétvégén melózni, és egy furcsa Karmann Ghia várt az udvaron. Rögtön éreztem, hogy valami nincs rendben vele. Óvatosan jártam körbe, hátha robban, vagy valami más viccességet rejt. Hát, találtam rajta viccesnek mondható dolgot is, de inkább érdekesnek nevezném azt a stílust, amit képvisel. Már azzal figyelemfelkeltő a megjelenése, ahogy a megszokott beállásának ellenkezőjét mutatja az autó, mert ugye ez a darab a farát tartja fenn, és nem az orrát túrja az égbe, mint a típustársai.