Vannak megmagyarázhatatlan dolgok. Itt van például az, hogy miért a legpofátlanabb, leghazugabb emberek jutnak a politikai ranglétrán gyorsan fel... Ja, bocs, visszaolvastam, a válasz benne van a kérdésben, úgyhogy ennek a talánynak a megfejtése kipipálva.
Viszont itt van ez a Karmann ajtóhézag. Ez a kis pipamocsok olyan cifra átváltozásokra képes, hogy már annyit elmélkedtem rajta, mint Maris néni a budizáron.
Hogy van az, hogy lakatoláskor egy pontosan (vagy majdnem) 5 milliméteres ajtóhézaggal rendelkező karosszériát adok át a festőnek - beállított zárakkal, hogy abban az állapotban kell összegittelni - majd egy becsukhatatlan, helyretehetetlen, síkokban, ívekben nem egyező valamit kapunk vissza. Vagy szűk, vagy tág (bár ez utóbbi mostanáig nem fordult elő), de sohasem passzol, csak majdnem. Még egyszer sem volt olyan, hogy csak úgy feltesszük, állítunk rajta, és kész. A múltkor még csavarnom is kellett az ajtón, pedig az fényezés után már kissé kockázatos.
Szóval visszajött az osztrák autója egy ismeretlen festőművésztől, akinek a megbízott mester passzolta le a karosszériát befejezésre. Ma tettük volna rá fel az ajtókat, de csodát láttunk, mert valahogy megnőttek a hézagok, de olyan mértékben, hogy a zárnyelv nem találkozott a helyével.
Úgy mint az alábbi képen.
Viszont ez nem fényezett kaszni. Ez az alap, amiből nagyon rossz esetben kiindulok. A mostani lakatolni való is ilyen.
Ez az első lépés. A félig kész küszöb fölé felakasztom a zsanérok középhelyzetében az ajtót, és leellenőrzöm az A oszlop, és az ajtó közötti hézagot, párhuzamosságot. Ha ez rendben van, akkor ugyanezt végrehajtom a küszöb, és az ajtó alja alatt is.
Az utolsó oldal, vagyis a C oszlop felőli rész alakja teljes egészében az előzőeknek van alárendelve. Jól látható, hogy az oszlopnak csúfolt rész csak egy 0,8-as lemezke. Oda ütöm ahova akarom, és oda hajlik ahova akar. Egy kis frontális ütközés, és máris több centiméterrel hátrább jön, utat engedve az ajtónak, pedig az is igencsak puha gyerek. Sokan nem is gondolnak bele, hogy miben száguldoznak, és ez jobb is így nekik, miért rettegjenek.
2013. december 16. 18:40
Viszont itt van ez a Karmann ajtóhézag. Ez a kis pipamocsok olyan cifra átváltozásokra képes, hogy már annyit elmélkedtem rajta, mint Maris néni a budizáron.
Hogy van az, hogy lakatoláskor egy pontosan (vagy majdnem) 5 milliméteres ajtóhézaggal rendelkező karosszériát adok át a festőnek - beállított zárakkal, hogy abban az állapotban kell összegittelni - majd egy becsukhatatlan, helyretehetetlen, síkokban, ívekben nem egyező valamit kapunk vissza. Vagy szűk, vagy tág (bár ez utóbbi mostanáig nem fordult elő), de sohasem passzol, csak majdnem. Még egyszer sem volt olyan, hogy csak úgy feltesszük, állítunk rajta, és kész. A múltkor még csavarnom is kellett az ajtón, pedig az fényezés után már kissé kockázatos.
Szóval visszajött az osztrák autója egy ismeretlen festőművésztől, akinek a megbízott mester passzolta le a karosszériát befejezésre. Ma tettük volna rá fel az ajtókat, de csodát láttunk, mert valahogy megnőttek a hézagok, de olyan mértékben, hogy a zárnyelv nem találkozott a helyével.
Úgy mint az alábbi képen.
2013. december 16. 18:40
Megjegyzések
Megjegyzés küldése