Mély fájdalommal szívemben, megtörve tudatom minden kedves olvasóval, hogy hosszú szenvedés után, súlyos betegségben nem sikerült elhaláloznom, sőt milliárdos sem lettem, ezért tovább kell folytatnom az autóépítést, és annak történéseiről való tudósítást.
Ma már meg is borotválkoztam, így nem dobtak a kalapomba aprópénzt, mint tegnap. Bár még csúnyán köhögök, de már nem köpök olyat mint a tapétaragasztó, pedig már vetettem egy pár tekercs tapétát, hogy spóroljak egy kicsit.
Karácsony óta szenvedtem, de nem engedtem lazát. Kerek egy napot voltam itthon, Újév napján. Szokatlan is volt ilyen hosszú időt itthon tölteni a családdal. Ja... Jött egy gyerek, ismerős volt valahonnét. Aztán azt mondta, hogy az enyém, de azt bárki mondhatja.
Mindegy, lássuk mennyire haladtam két roham közt:
Van már megerősödött baloldal.
A jobb oldal is szépen belehúzott. A motortetővel még szenvedek, mert ritka rossz hozzáegyengetni az ívét a sárvédőkhöz, amik ráadásul össze is voltak gyűrve az alsó felükön. Valaki teljes szélességében farba kapta a járgányt, és mint már említettem a szakszerűtlen javítás után elrohadt az egész, ugyanúgy, mint a többi hasonló részen.
Lassan már átmegyek az orra. Gondolom ott is lesznek meglepetések, de valószínűleg úgy lesz ahogy gondoltam, plusz egy hónap munkaidő a többi járgányhoz képest. Ez is azt mutatja, lehet szarból várat építeni, csak tovább tart. Persze hozzáteszem, szarból csak szar várat lehet építeni, ezért úgy kell intézni a dolgot, mint a kőleves esetében. Vagyis fogjuk a szart, körbe építjük, és a végén eldobjuk az sz betűst, amit nem írok már le még egyszer.
A kollégám már megint valami G betűs helyre ment Németországba. Hoz még valami Karmannt. Remélem nem fog majd bejönni később, mint most, hogy "Ez ilyen szar?". Mintha nem ő vette volna. De hát azt mondja, elfogytak már a régi jó vételek, mert rákattantak a Karmannokra. Ja... Én meg, hogy unom. Itt áll a jó kis favázas Tatra harci jármű, jó lenne már azzal foglalkozni egy kicsit lazításképpen. E helyett viszont majd mi következik? Mehetek kárpitozni, ami szintén nem rossz, csak a nyitható tető rizikós, ott nem lehet tévedni, mert 17 ezer az anyag métere. Aztán a padlóra meg olyan szőnyeget vettek, hogy ne tudjátok meg. Kívülről egy centi bolyh (gondolom van ilyen szó, ha bolyhos van) aztán vastag diszperziós ragasztóval ragasztott erősítőháló, majd filc a hátán. Kérdeztem, hogy gondolják ezt? - Ez tetszik. - szólt a válasz, úgyhogy ilyen erős indokot kénytelen voltam én is elfogadni
2014. január 08. 19:54
Ma már meg is borotválkoztam, így nem dobtak a kalapomba aprópénzt, mint tegnap. Bár még csúnyán köhögök, de már nem köpök olyat mint a tapétaragasztó, pedig már vetettem egy pár tekercs tapétát, hogy spóroljak egy kicsit.
Karácsony óta szenvedtem, de nem engedtem lazát. Kerek egy napot voltam itthon, Újév napján. Szokatlan is volt ilyen hosszú időt itthon tölteni a családdal. Ja... Jött egy gyerek, ismerős volt valahonnét. Aztán azt mondta, hogy az enyém, de azt bárki mondhatja.
Mindegy, lássuk mennyire haladtam két roham közt:
Van már megerősödött baloldal.
A jobb oldal is szépen belehúzott. A motortetővel még szenvedek, mert ritka rossz hozzáegyengetni az ívét a sárvédőkhöz, amik ráadásul össze is voltak gyűrve az alsó felükön. Valaki teljes szélességében farba kapta a járgányt, és mint már említettem a szakszerűtlen javítás után elrohadt az egész, ugyanúgy, mint a többi hasonló részen.
Lassan már átmegyek az orra. Gondolom ott is lesznek meglepetések, de valószínűleg úgy lesz ahogy gondoltam, plusz egy hónap munkaidő a többi járgányhoz képest. Ez is azt mutatja, lehet szarból várat építeni, csak tovább tart. Persze hozzáteszem, szarból csak szar várat lehet építeni, ezért úgy kell intézni a dolgot, mint a kőleves esetében. Vagyis fogjuk a szart, körbe építjük, és a végén eldobjuk az sz betűst, amit nem írok már le még egyszer.
A kollégám már megint valami G betűs helyre ment Németországba. Hoz még valami Karmannt. Remélem nem fog majd bejönni később, mint most, hogy "Ez ilyen szar?". Mintha nem ő vette volna. De hát azt mondja, elfogytak már a régi jó vételek, mert rákattantak a Karmannokra. Ja... Én meg, hogy unom. Itt áll a jó kis favázas Tatra harci jármű, jó lenne már azzal foglalkozni egy kicsit lazításképpen. E helyett viszont majd mi következik? Mehetek kárpitozni, ami szintén nem rossz, csak a nyitható tető rizikós, ott nem lehet tévedni, mert 17 ezer az anyag métere. Aztán a padlóra meg olyan szőnyeget vettek, hogy ne tudjátok meg. Kívülről egy centi bolyh (gondolom van ilyen szó, ha bolyhos van) aztán vastag diszperziós ragasztóval ragasztott erősítőháló, majd filc a hátán. Kérdeztem, hogy gondolják ezt? - Ez tetszik. - szólt a válasz, úgyhogy ilyen erős indokot kénytelen voltam én is elfogadni
2014. január 08. 19:54
Megjegyzések
Megjegyzés küldése