Ismerősöm minden újévben bújjék-kal köszönt. Erre mit tud mondani az ember?: - Beléd is.
Ilyenkor nagy év összesítések szoktak lezajlani, ebből én sem maradhatok ki. Nos, akkor lássuk is: Csináltam egy autót, meg még egyet, meg egy másikat is, és csinálok most is egyet, meg fogok is, de ez már a jövő év zenéje.
Már nem sok minden fog változni a hátramaradó egy műszakban, így ezzel az állapottal búcsúzunk az ó évtől.
Az ideiglenesen feltett hátsó sárvédő is rendesen szét volt gányolva.
Jó nagy darabokon kellett foltoznom.
Így nézett ki előtte.
Már elkészült a legutolsó javítóelem is.
Elgondolkodtam rajta, hogy annak idején amikor a puzzle elveszett darabkája helyére pótló elemet faragtam, az előre vetítette-e a sorsomat. El volt-e rendeltetve sors szerűen, hogy ilyen sok autót adjak vissza az életnek, vagy ez csak annak köszönhető, hogy apám azt írta be a felvételi papíromba, "értelmiségi származású" vagyok, így valahogy én a sor végére kerültem a sok paraszt-, meg munkásszármazású gyerek mögött, akik rosszabb tanulmányi eredménnyel bekerültek oda, ahova én nem. Úgy néz ki, a faterom mégsem volt annyira "értelmiségi" mert rajtam kívül mindegyik osztálytársam munkás volt. Ők tudtak valamit...
Ugye eszünkbe juthat erről az a régi rendszerben játszódó történet, amikor az illető mérgelődik, hogy nem jut előre a ranglétrán, mert beírta becsületesen, hogy a bátyja nyilas volt, míg a bátyó vezető beosztásba kerül, mert ő meg azt írta be, hogy az öccse kommunista.
Na, de nem erről akartam írni, hanem arról, hogy bár ez az esztendő mindannyiunk számára hihetetlenül sikeres volt - köszönhetően a rólunk gondoskodó politikusoknak - mégis remélem, a következő év még nagyobb elégedettséget hoz magával.
Bort, búzát békességet, jó kedélyű feleséget!
2013. december 30. 19:07
Ilyenkor nagy év összesítések szoktak lezajlani, ebből én sem maradhatok ki. Nos, akkor lássuk is: Csináltam egy autót, meg még egyet, meg egy másikat is, és csinálok most is egyet, meg fogok is, de ez már a jövő év zenéje.
Már nem sok minden fog változni a hátramaradó egy műszakban, így ezzel az állapottal búcsúzunk az ó évtől.
Elgondolkodtam rajta, hogy annak idején amikor a puzzle elveszett darabkája helyére pótló elemet faragtam, az előre vetítette-e a sorsomat. El volt-e rendeltetve sors szerűen, hogy ilyen sok autót adjak vissza az életnek, vagy ez csak annak köszönhető, hogy apám azt írta be a felvételi papíromba, "értelmiségi származású" vagyok, így valahogy én a sor végére kerültem a sok paraszt-, meg munkásszármazású gyerek mögött, akik rosszabb tanulmányi eredménnyel bekerültek oda, ahova én nem. Úgy néz ki, a faterom mégsem volt annyira "értelmiségi" mert rajtam kívül mindegyik osztálytársam munkás volt. Ők tudtak valamit...
Ugye eszünkbe juthat erről az a régi rendszerben játszódó történet, amikor az illető mérgelődik, hogy nem jut előre a ranglétrán, mert beírta becsületesen, hogy a bátyja nyilas volt, míg a bátyó vezető beosztásba kerül, mert ő meg azt írta be, hogy az öccse kommunista.
Na, de nem erről akartam írni, hanem arról, hogy bár ez az esztendő mindannyiunk számára hihetetlenül sikeres volt - köszönhetően a rólunk gondoskodó politikusoknak - mégis remélem, a következő év még nagyobb elégedettséget hoz magával.
Bort, búzát békességet, jó kedélyű feleséget!
2013. december 30. 19:07
Megjegyzések
Megjegyzés küldése