Ezelőtt sok évvel - amikor a Lada volt a csoda - az a nagy humor volt elterjedve autós körökben, hogy valaki beköpte, nála maradt tegnap egy Porsche. A honnét kérdésre a válasz az volt, hogy elkezdtem lakatolni a Zsigát', oszt por se maradt belőle.
Lehet nevetni, vagy megírni, hogy ez már 30 éve is fárasztó volt, de nem a Vidám színpadon vagyunk, úgyhogy a név nem kötelez. Amúgy is csak azért írtam le ezt, hogy rákössek arra a lakatolásra, amit más kezdett el, de nekem kell összehányni. Összehányni, mert a lelkemre kötötték, hogy holnapután vinni akarják, így kerek három napom volt-van rá. Így természetesen a megszokott minőségről szó sem lehet, de majd köztünk marad, hogy én csináltam azt a pár foltot, másnak meg letagadom.
Tehát egy Porsche 914 az ominózus alany, ezért volt az a béna vicc az elején. A mostani esetben még ilyen poént sem lehet elengedni. "Elkezdtem lakatolni egy Porschét, és por se maradt belőle." Hülyén hangzik, és még annyira sem humoros, mint az előző verzió. Ha meg azt mondom, hogy sár se maradt... hagyjuk is!
4 darab 12-es csavar fogja ezt a halmot. Kirángatni még kirángattam, de visszatenni sem lesz egyszerű, hiszen a sima motoremelőt nem tudom rátenni a középmotorossága miatt.
Ezt a kis lyukat kellett volna befoltozni a motortérben a kolléga szerint.
Ez meg az anyósülés... vagy mi. Bár ebbe nem igen ültek anyósok. Érdekes lenne elképzelni, hogy Kaliforniában suhan a fickó a mami meg mellette, és mennek Stantonban a Beach Boulevardon kajolni a hamburgereshez. (mert onnét való a járgány a rengeteg hamburgeres papírból, szívószálból, meg regisztrációs papírból következtetve, amit az ülés alatt találtam, bár a két dollárnyi apró egyik negyeddollárosán Maryland felirat volt az ellenség megtévesztése miatt. Ha valakit érdekel, eladom.)
Na, ezt az anyósosat mind vissza is szívtam, mert ha jól belegondolok, elég jó mamik vannak ott Kaliforniában, és suhannak is a kis fickókkal.
Szóval, ez itt a jobb oldali ülés alatti rész. A mi esetünkben igaz az a mondás, hogy aki nem keres is talál. A kollégám szerint ez a meglepetés, de én nem lepődtem meg. Tudni kell, hogy ebben az autóban műanyag kagylóülések vannak, szinte a padlón. Alatta aztán minden. Az említetteken kívül van még alatta bitumenes rezgéscsillapító is, ami arra is remekül megfelel, hogyha valaki érdekes módon felüti a padlólemezt (hogy hogyan, azt nem tudom) akkor a megrepedt bevonatrendszerben nagyszerűen tartalékolja az akárhonnét érkező vizet, remek táptalajt biztosítva a rothadásnak. Na, az itt le is zajlott. Ez a kép közvetlenül a bitumen lekaparása után készült, és az már nem látható rajta, hogy a fél padlót kitapostam később, sőt nem átallottam a hátfalon is kiszakítani egy 30 centis darabot, ami azért volt hülyeség részemről, mert nekem kell behegeszteni.
A másik oldal szintén hasonló, de ott még cifrázza a helyzetet a bal küszöbre épített kézifékrendszer. Tehát ezt a mindenséget kell a holnapi nap folyamán felszámolnom olyan minőségben, hogy vagy száz évig ne essen ki rajta a gazdája. Na, tessék drukkolni!
Lehet nevetni, vagy megírni, hogy ez már 30 éve is fárasztó volt, de nem a Vidám színpadon vagyunk, úgyhogy a név nem kötelez. Amúgy is csak azért írtam le ezt, hogy rákössek arra a lakatolásra, amit más kezdett el, de nekem kell összehányni. Összehányni, mert a lelkemre kötötték, hogy holnapután vinni akarják, így kerek három napom volt-van rá. Így természetesen a megszokott minőségről szó sem lehet, de majd köztünk marad, hogy én csináltam azt a pár foltot, másnak meg letagadom.
Tehát egy Porsche 914 az ominózus alany, ezért volt az a béna vicc az elején. A mostani esetben még ilyen poént sem lehet elengedni. "Elkezdtem lakatolni egy Porschét, és por se maradt belőle." Hülyén hangzik, és még annyira sem humoros, mint az előző verzió. Ha meg azt mondom, hogy sár se maradt... hagyjuk is!
4 darab 12-es csavar fogja ezt a halmot. Kirángatni még kirángattam, de visszatenni sem lesz egyszerű, hiszen a sima motoremelőt nem tudom rátenni a középmotorossága miatt.
Ezt a kis lyukat kellett volna befoltozni a motortérben a kolléga szerint.
Ez meg az anyósülés... vagy mi. Bár ebbe nem igen ültek anyósok. Érdekes lenne elképzelni, hogy Kaliforniában suhan a fickó a mami meg mellette, és mennek Stantonban a Beach Boulevardon kajolni a hamburgereshez. (mert onnét való a járgány a rengeteg hamburgeres papírból, szívószálból, meg regisztrációs papírból következtetve, amit az ülés alatt találtam, bár a két dollárnyi apró egyik negyeddollárosán Maryland felirat volt az ellenség megtévesztése miatt. Ha valakit érdekel, eladom.)
Na, ezt az anyósosat mind vissza is szívtam, mert ha jól belegondolok, elég jó mamik vannak ott Kaliforniában, és suhannak is a kis fickókkal.
Szóval, ez itt a jobb oldali ülés alatti rész. A mi esetünkben igaz az a mondás, hogy aki nem keres is talál. A kollégám szerint ez a meglepetés, de én nem lepődtem meg. Tudni kell, hogy ebben az autóban műanyag kagylóülések vannak, szinte a padlón. Alatta aztán minden. Az említetteken kívül van még alatta bitumenes rezgéscsillapító is, ami arra is remekül megfelel, hogyha valaki érdekes módon felüti a padlólemezt (hogy hogyan, azt nem tudom) akkor a megrepedt bevonatrendszerben nagyszerűen tartalékolja az akárhonnét érkező vizet, remek táptalajt biztosítva a rothadásnak. Na, az itt le is zajlott. Ez a kép közvetlenül a bitumen lekaparása után készült, és az már nem látható rajta, hogy a fél padlót kitapostam később, sőt nem átallottam a hátfalon is kiszakítani egy 30 centis darabot, ami azért volt hülyeség részemről, mert nekem kell behegeszteni.
A másik oldal szintén hasonló, de ott még cifrázza a helyzetet a bal küszöbre épített kézifékrendszer. Tehát ezt a mindenséget kell a holnapi nap folyamán felszámolnom olyan minőségben, hogy vagy száz évig ne essen ki rajta a gazdája. Na, tessék drukkolni!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése