Ugrás a fő tartalomra

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS

MELODRÁMA
Nekem melo, a tulajnak dráma. Hát több lesz két percnél mire kijavítom... phü. Kivarázsolom a Karmann kasznit, így az ár ennek megfelelően módosul.

Az orra mondtam, hogy rossz, de a fart látva módosul a meghatározás: nem is annyira rossz az orr. Ezen az elemen nincs jó, csak kevésbé rossz. Az ilyenre mondja az ember, hogy inkább egy teljesen újat kellene gyártani, mint szórakozni vele.

A képek nem adják vissza a hangulatot.

Talán ebből a szögből jobban látszik a lemez, és laposvas halmaz.

A nagystílű távolságokban elhelyezett hegesztések tovább emelik a munka pompáját.

Van ahol centiméteres rétegekben halmozódik az anyag, mégsem alkot merev szerkezetet. Vajon mennyire nyikoroghatott menet közben.

És még jobban is nézett ki kívülről, mint ahogy bontás közben megmutatkozott. Mindig egy kicsit vágtam belőle, de a végén átmentem hagymaszeletelésbe.

Ha igazán szépen akarná az ember kijavítani, akkor sohanapja, és a közé a nap közé fog kerülni az elkészülés dátuma, amikor reggeltől estig koktél szopogatok a fehérhomokos tengerparton. Szerencsére kívülről majd nem látszik, belülről meg nem látszik.

Azért akadt szép is munka közben. A vonósugár lecsapott, de én nem mentem.

A pajzs akció megvédett, visszalőtte a sugarat a felhőkbe, úgyhogy még lakatolhatok egy darabig a földön.



2013. október 31. 18:49
Labels:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nagy Hyundai teszt

Tulajdonomba került egy profinak kinéző Hyundai HYD-82250SV sarokcsiszoló, ami árát illetően, és a hivatalos leírás szerint is, barkács felhasználásra készült, de ennek ellenére meglepő teljesítményt nyújtott.   A megkapott készülék címkéje más mint a hivatalos fotón, jobban hasonlít a Bosch színsémához, nem is tudom miért... Tehát így néz ki A Bosch köszörű meg ilyen, Ugye teljesen más Akinek nem tetszik a dizájn, az vehet más gépet, más színben is Na, de lássuk mit is kaptunk annyi pénzért, amennyiért a lenti képen látható gépet is megkaphatjuk, ráadásul kofferben, ha jó helyen keressük.  A kicsomagolás és összeszerelés után következhet a próba. Megy! Nem megy... Ahol a fordulatszámszabályzó elektronika van a burkolat alatt, kellemetlenül meleg a szerkezet. Kihúzom, bedugom. (Ez még mindig egy gépteszt.) Újra megy! Ja, már nem. Kihúzom bedugom, beindul. Egy perc köszörülés után az egész gép olyan forró, hogy csupasz kézzel csak fakír üzemmódban fogható. Az
3 megjegyzés
Tovább a bejegyzésre »

Rozsda marja 2.

Na, másszunk ki a sötétből! Egyszerű lemez rozsdátlanítás: Erre még akkor is szükségünk lehet, ha homokszórattunk. Sokszor maradnak apró, tűhegynyi rozsdafészkek a szórt felületen, vagy éppen nem lett rögtön lealapozva a fém, és a harmat ráharapott. Sima ügy gondolhatnánk. Rozsdamaróval bepacsmagoljuk, oszt jól van. Na, ja. Aztán meg szembesülünk az egyenetlen felületű, ragacsos anyagmaradvánnyal, amin még a festék sem áll meg. Alapszabály, hogy egyenletes, vékony rétegben használjuk a savat. Legjobb, ha a felesleget ronggyal finoman letöröljük. Ha kell, többször kezeljük le a felületet, és a rétegek közt drótkefézzük le a kifehéredett anyagot, ha véletlenül megszáradna. Én csak akkor vagyok teljesen nyugodt, ha szép szürke fémet látok, ami olyan, mint újkorában, és ezt nem lehetetlen akkor sem elérni, ha sűrű, őzbarna oxid fedi a lemezt. Ilyenkor átmenetileg lehet vastagabban használni a rozsdamarót, ne hagyjuk megszáradni, és ecsettel, műanyagkefével - vagy durvább esetben - drótkefé
Megjegyzés küldése
Tovább a bejegyzésre »

Japán csapás

  Apám mondta: „Fiam, egyszer lesz, ami még nem volt.” Na, itt van! Egy német Japánból. Tudtam, hogy létezik, de nem hittem el. Hajime! Csak azért, hogy stílusos legyek.                                                                               Mentem hétvégén melózni, és egy furcsa Karmann Ghia várt az udvaron. Rögtön éreztem, hogy valami nincs rendben vele. Óvatosan jártam körbe, hátha robban, vagy valami más viccességet rejt. Hát, találtam rajta viccesnek mondható dolgot is, de inkább érdekesnek nevezném azt a stílust, amit képvisel. Már azzal figyelemfelkeltő a megjelenése, ahogy a megszokott beállásának ellenkezőjét mutatja az autó, mert ugye ez a darab a farát tartja fenn, és nem az orrát túrja az égbe, mint a típustársai.
Megjegyzés küldése
Tovább a bejegyzésre »