Ugrás a fő tartalomra

Régészeti feltárás

Egy nagy különbség van a régészet és a mi szakmánk között, az, hogy én még soha, semmi érdekes dolgot nem találtam feltárás közben. Aprópénz, apró szerszám valahova be esve, haszontalan cetlik, cigaretta csikk, ennyi. Se egy aranynyaklánc, se egy briliáns. Ezek után most sem számítottam másra, de, de most sem írhatom, hogy mégis leltem valamit.

Akkor nézzük, mi az ami előkerült:

Így nézett ki a dolog, miután megszabadultam az elejétől.

Ez itt a hátsó kerék mögötti, igényesen kialakított javítás, ami szintén bontásra került.

Előtte sem szebb a fércmű, nyilván ez is megy.

Sajnos a képek nem tudják visszaadni a dimenziós mélységeket, de elárulom, a lemezek centiméternyi lépcsőkkel kerültek összeépítésre.

A gitt alól kikukucskál a felszegecselt lemez, mely a rohadást hidalta át.

Durva, másfél centi gitt párkány lóg a sárvédő tetejéről. A dob alsó része megszűnt létezni.

Ez a bal első belső. Több centiméternyit jött hátra. Ímmel, meg egy kis ámmal javították.

A benzintank helyének hosszmerevítője behajolva, alóla kandikál a befordult másik merevítés.

Itt azt kellene látni, hogy a hosszmerevítő becsatlakozása feltolódott.

Tovább haladva, jól látható a kormányoszlop rögzítési helyének a síktól való torzulása. Legalább is én látom. :)

Na, ezt én sem látom egyértelműen, de szerencsére tudom mit akartam a képpel. Arra szerettem volna rávilágítani, hogy bár az autó bal elejével ütközött, mégis összerogyott a lengéscsillapító mögött látható (?) jobb oldali doblemez merevítő is.

Szóval, ezekkel a sokak számára értelmezhetetlen képekkel akartam felhívni a figyelmét mindenkinek arra, hogy a felszín csalóka, hiszen emlékezzünk vissza, ezt a Karmannt úgy hozták, hogy ehhez alig kell hozzányúlni, és tessék, itt van még a rohadásnál is keményebb játék.

De akinek hiányzik a rozsda:

annak ajánlanám figyelmébe ezt a remek kerékdob, küszöb együttest. "Kikiáltási ára", egy vajling szar.

Most még nem tudom mi lesz belőle, vagy vödör, vagy lavór. Viszont itt látható az összecsuklott jobb oldali merevítés.

Na, kész van, lehet visszavinni. 😎






Remélem, elég viszonyítási alappal szolgáltam ahhoz, hogy majd ha csilli-villi csodaként körbeállják a parkolóban, tudják, hogy nem úgy találták valahol lezsírozva.

Ezen lelkesítő munkafolyamat után jött a kollégám, hogy nem-e akarok művelődni, mert jön a Hobó.

- Hát... - mondom. - Rám férne, mert itt a műhely magányában tiszta tuskó leszek már. Az oldalam már így is tiszta moha, a múltkor meg egy cincért alig bírtam elrugdosni, mert minden áron a kérgem alá akart petézni.

Hobót amúgy is bírtam, harminc évvel ezelőtt az első saját lemezem az ő első lemezük is volt, így tehát van bennünk közös, ha nem is sok.

Hobo az igazi, én nem annyira

Ő szemüveget is csak vezetéshez, olvasáshoz hord, meg talán nem is annyira ősz, mint én.

Eredeti bejegyzés: 2013. január 31. 21:09 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nagy Hyundai teszt

Tulajdonomba került egy profinak kinéző Hyundai HYD-82250SV sarokcsiszoló, ami árát illetően, és a hivatalos leírás szerint is, barkács felhasználásra készült, de ennek ellenére meglepő teljesítményt nyújtott.   A megkapott készülék címkéje más mint a hivatalos fotón, jobban hasonlít a Bosch színsémához, nem is tudom miért... Tehát így néz ki A Bosch köszörű meg ilyen, Ugye teljesen más Akinek nem tetszik a dizájn, az vehet más gépet, más színben is Na, de lássuk mit is kaptunk annyi pénzért, amennyiért a lenti képen látható gépet is megkaphatjuk, ráadásul kofferben, ha jó helyen keressük.  A kicsomagolás és összeszerelés után következhet a próba. Megy! Nem megy... Ahol a fordulatszámszabályzó elektronika van a burkolat alatt, kellemetlenül meleg a szerkezet. Kihúzom, bedugom. (Ez még mindig egy gépteszt.) Újra megy! Ja, már nem. Kihúzom bedugom, beindul. Egy perc köszörülés után az egész gép olyan forró, hogy csupasz kézzel csak fakír üzemmódban fogható. Az

Rozsda marja 2.

Na, másszunk ki a sötétből! Egyszerű lemez rozsdátlanítás: Erre még akkor is szükségünk lehet, ha homokszórattunk. Sokszor maradnak apró, tűhegynyi rozsdafészkek a szórt felületen, vagy éppen nem lett rögtön lealapozva a fém, és a harmat ráharapott. Sima ügy gondolhatnánk. Rozsdamaróval bepacsmagoljuk, oszt jól van. Na, ja. Aztán meg szembesülünk az egyenetlen felületű, ragacsos anyagmaradvánnyal, amin még a festék sem áll meg. Alapszabály, hogy egyenletes, vékony rétegben használjuk a savat. Legjobb, ha a felesleget ronggyal finoman letöröljük. Ha kell, többször kezeljük le a felületet, és a rétegek közt drótkefézzük le a kifehéredett anyagot, ha véletlenül megszáradna. Én csak akkor vagyok teljesen nyugodt, ha szép szürke fémet látok, ami olyan, mint újkorában, és ezt nem lehetetlen akkor sem elérni, ha sűrű, őzbarna oxid fedi a lemezt. Ilyenkor átmenetileg lehet vastagabban használni a rozsdamarót, ne hagyjuk megszáradni, és ecsettel, műanyagkefével - vagy durvább esetben - drótkefé

Japán csapás

  Apám mondta: „Fiam, egyszer lesz, ami még nem volt.” Na, itt van! Egy német Japánból. Tudtam, hogy létezik, de nem hittem el. Hajime! Csak azért, hogy stílusos legyek.                                                                               Mentem hétvégén melózni, és egy furcsa Karmann Ghia várt az udvaron. Rögtön éreztem, hogy valami nincs rendben vele. Óvatosan jártam körbe, hátha robban, vagy valami más viccességet rejt. Hát, találtam rajta viccesnek mondható dolgot is, de inkább érdekesnek nevezném azt a stílust, amit képvisel. Már azzal figyelemfelkeltő a megjelenése, ahogy a megszokott beállásának ellenkezőjét mutatja az autó, mert ugye ez a darab a farát tartja fenn, és nem az orrát túrja az égbe, mint a típustársai.