Egész nap úgy éreztem, hogy olyan sötét van a fejemben, mint a bányászvarjú belsőzsebében. Azt mondják az atomfizika a nehéz, de akkor ez mi? Az egyik autónk - aminek az alvázát nem mi szereltük - ferde hajlamú lett. Valami érthetetlen oknál fogva nem hajlandó vízszintben állni, ha hátulról néztük nagyon, de szemből sem sokkal kevésbé dőlt el... És itt van az első furcsa dolog. Amikor megérkezett az alváz, szólt a gazdája, hogy nézzünk rá, mert nem bírják beállítani a hátsó tengelyeket, valamiért dől az egész szerkezet. Szétpattintottam, és azonnal láttam, az egyik kúpos alkatrész - egyesek szerint szilentblokk, szerintem meg gumicsapágy - fordítva van betéve. Megfordítottam, beállítottam a lengőkar szögét, és ezzel elintézettnek tekintettem a dolgot.
Aztán jött ez a videó, és utána a tulaj telefonja, hogy az autó bal hátulja ül.
- Mi lehet a gond? - kérdezte, én meg hónaljtokból tüzelve a torziós rudakat tettem felelőssé, mert mi más lehet? Valószínűleg cserélték őket, össze, meg vissza, és az egyik gyengébb.
A kollégám beszerezte a cseredarabokat, majd hozzáfogott a javításhoz. Este megint jött a telefon: - Melyik oldala ült a kocsinak? - kérdezte. Nézem a videót, hát nyilván a bal. - Akkor miért van az, hogy a lengőkarok helyre emelésénél mégis a jobb oldal mutatkozik gyengébbnek, ja, de már az új torziós rudakkal! - szegezte a fülembe a kérdést. - Hát - mondom - akkor az újnak meg a jobb oldala a gyengébb, tedd be felesbe, a két erősebbet!
Egy óra sem telt el, megint jöttek Feróék: "Most már úgyis mindegy" (mert ugye ez a csengőhangom). - Tököm tele, visszatettem mindent eredetibe, most meg a jobb oldala ül a kocsinak, megyek haza, holnap a tiéd a terep. - mérgelődött a kolléga.
Eljövé a másnap, es ott állok a műhelynek ajtajában, a szerelőakna partján.
Ennyi a rendszer. Lengőkar, szögmérő, hidraulika a lengőkar beemeléséhez. Piros a szilent, egyszerű gumit cseréltünk erre a Made in USA darabra. Amikor az emelővel emeljük a lengőkart, rögtön kiderül, ha valami gond van a rugó körül. Ugyanis ha a kar más pozíciójában emelkedik el a kaszni saját tömege által a bakoktól, akkor kezdhetünk vakaródzani.
A torziós tagok jelöléséről fogalmam sincs, ilyen problémánk még soha nem volt. Van rajtuk egy L és egy R, ennyit kell figyelembe venni. Nem gondolom, hogy gyártás közben másképpen készülnének, inkább a későbbi oldalhelyesség megtartása miatt jelölhetik őket. (szerintem) Annak idején az oskolában azt tanultuk, hogy csavarodáskor ezekben a rugókban is végbemegy egy anyagszerkezet-módosulás, vagyis a kicsinyke kis rácsocskák megnyúlnak egyik irányba. Ezért nem jó, ha felcseréljük, mert akkor visszafelé is nyúlik a rács, és akkor törik a rugó.
A másik végükön is vannak számok, azt gondoltam, ezeknek kell beszélőviszonyban lenni egymással, de ilyesmit sem tapasztaltam, sem a régi, sem az új párnál, ami szintén bontott cucc:
Mind a négy rúdon más a jel, ez szerintem nem jó, csak kellene valami egységnek lenni a rendszerben. Kerestem egy másik, rövidebb rugópárt, azok végein azonos, hármas jelölés olvasható, bár a további jelek különböztek.
Ráadásként még itt a kérdés, hogy csúszott át a rokkantság a másik oldalra. Nem is merek arra gondolni, hogy fordítva volt benne a rugó is, mint a szilentgumi, de másképp nem lehetett.
Ha ezt a kérdést kipipáljuk, akkor még ott van az a gond, hogy miért gyengébb mindig ugyanaz az oldal, vagyis addig amíg el nem emelkedik a kocsi a baktól, addig a kar jóval feljebb fordul. Na, erre azóta sem tudtam rájönni. Valami kis torzulást találtam az alvázban, gondolom egy régi karambol nyoma, de ebből nehezen eredeztethető a nagy eltérés. Persze, még mindig lehet, hogy a bontott rugónak is ugyanazon oldala gyengébb. Kicsi a valószínűsége, de lehet, pláne, hogy semmi sem párosítja azonosíthatóan a torzió párokat.
Mikor meguntam a felderítést, addig feszítettem a rossz felet, míg azonos szögben emelte fel a két oldal a kocsit. Összeraktam mindent, ugráltam a kasznin, tologattam, halál pontosan "vízben" áll. Annyi gond látszik, hogy a rossz oldalon befelé dől a kerék, míg a másikon pontosan függőleges. Mivel tudom, hogy a száraztengelyesek lengőkarja könnyen deformálódik ütközéskor, ezt ennek a számlájára írom, ha nagyon eszi a gumit, egy kis furfanggal még a helyén is vissza lehet csavarni.
Eredeti bejegyzés: 2013. február 07. 19:00
Aztán jött ez a videó, és utána a tulaj telefonja, hogy az autó bal hátulja ül.
- Mi lehet a gond? - kérdezte, én meg hónaljtokból tüzelve a torziós rudakat tettem felelőssé, mert mi más lehet? Valószínűleg cserélték őket, össze, meg vissza, és az egyik gyengébb.
A kollégám beszerezte a cseredarabokat, majd hozzáfogott a javításhoz. Este megint jött a telefon: - Melyik oldala ült a kocsinak? - kérdezte. Nézem a videót, hát nyilván a bal. - Akkor miért van az, hogy a lengőkarok helyre emelésénél mégis a jobb oldal mutatkozik gyengébbnek, ja, de már az új torziós rudakkal! - szegezte a fülembe a kérdést. - Hát - mondom - akkor az újnak meg a jobb oldala a gyengébb, tedd be felesbe, a két erősebbet!
Egy óra sem telt el, megint jöttek Feróék: "Most már úgyis mindegy" (mert ugye ez a csengőhangom). - Tököm tele, visszatettem mindent eredetibe, most meg a jobb oldala ül a kocsinak, megyek haza, holnap a tiéd a terep. - mérgelődött a kolléga.
Eljövé a másnap, es ott állok a műhelynek ajtajában, a szerelőakna partján.
A torziós tagok jelöléséről fogalmam sincs, ilyen problémánk még soha nem volt. Van rajtuk egy L és egy R, ennyit kell figyelembe venni. Nem gondolom, hogy gyártás közben másképpen készülnének, inkább a későbbi oldalhelyesség megtartása miatt jelölhetik őket. (szerintem) Annak idején az oskolában azt tanultuk, hogy csavarodáskor ezekben a rugókban is végbemegy egy anyagszerkezet-módosulás, vagyis a kicsinyke kis rácsocskák megnyúlnak egyik irányba. Ezért nem jó, ha felcseréljük, mert akkor visszafelé is nyúlik a rács, és akkor törik a rugó.
A másik végükön is vannak számok, azt gondoltam, ezeknek kell beszélőviszonyban lenni egymással, de ilyesmit sem tapasztaltam, sem a régi, sem az új párnál, ami szintén bontott cucc:
Ráadásként még itt a kérdés, hogy csúszott át a rokkantság a másik oldalra. Nem is merek arra gondolni, hogy fordítva volt benne a rugó is, mint a szilentgumi, de másképp nem lehetett.
Ha ezt a kérdést kipipáljuk, akkor még ott van az a gond, hogy miért gyengébb mindig ugyanaz az oldal, vagyis addig amíg el nem emelkedik a kocsi a baktól, addig a kar jóval feljebb fordul. Na, erre azóta sem tudtam rájönni. Valami kis torzulást találtam az alvázban, gondolom egy régi karambol nyoma, de ebből nehezen eredeztethető a nagy eltérés. Persze, még mindig lehet, hogy a bontott rugónak is ugyanazon oldala gyengébb. Kicsi a valószínűsége, de lehet, pláne, hogy semmi sem párosítja azonosíthatóan a torzió párokat.
Mikor meguntam a felderítést, addig feszítettem a rossz felet, míg azonos szögben emelte fel a két oldal a kocsit. Összeraktam mindent, ugráltam a kasznin, tologattam, halál pontosan "vízben" áll. Annyi gond látszik, hogy a rossz oldalon befelé dől a kerék, míg a másikon pontosan függőleges. Mivel tudom, hogy a száraztengelyesek lengőkarja könnyen deformálódik ütközéskor, ezt ennek a számlájára írom, ha nagyon eszi a gumit, egy kis furfanggal még a helyén is vissza lehet csavarni.
Eredeti bejegyzés: 2013. február 07. 19:00
Megjegyzések
Megjegyzés küldése