Ugrás a fő tartalomra

Iskolás anyag

Szerettem volna valami jó képpel is megtámogatni a mondanivalómat, de csak ez sikeredett.


Ez kérem egy fejre állított sárvédő. A hozzánk közeli fényes fele lenne az érdekes. Az volna az a rész, amit felülről látunk a másik karosszéria elem mellett, vagyis ennélfogva csatlakoznak egymáshoz a dolgok, és ebben folydogál a víz kellemesebb tájékok felé. Megvan? Lehet csavaros rögzítéses a sárvédő, de ebben az esetben ez hegesztős, mert teherviselő elem. Eredetileg természetesen egy anyagból van ez a rész is a sárvédővel, de az enyészet nem kegyelmezett neki, így újra kell gyártani. Egyszerű dolog. Csak egy lemezcsíkot kell hajtanunk L alakban, és máris helyére lehetne hegeszteni egy folyamatosnak látszó varrattal, ha nem lenne kanyarban a sárvédő pereme. Hogyan lehet egy egyenes L profilt meggörbíteni? Rutinos kollégáink egy sajnálkozó mosolyt engednek meg maguknak, de a hobbi lakatosok tágra nyílt szemmel merednek most a betűfolyamra. Először is, elmondanám, miért nyúltam ehhez a témához: A régi cégemnél sok esetlenkedő szakit láttam, kiket egy ilyen apróság megfogott, pedig ők lakatosok voltak, még talán papírjuk is volt róla. Törték a profilt satuban, vagdosgatták be szakaszonként, majd hegesztették össze, vagy a rutinosabb, még az ilyen egyszerű dologhoz is szerszámot gyártott a hengerítőre. Mi a titok? Na, az nincs. Fogjuk a kalapácsot, és az orrával megütögetjük a lemez egyik élét, mire az megnyúlik, és a profil elhajlik a másik irányba.

Ezt az iskola első osztályában, az első nap tanították, csak gondolom, volt aki beteg volt akkor, ezért láttam már annyi szerencsétlenkedőt.

Eredeti bejegyzés: 2012. április 30. 16:55

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nagy Hyundai teszt

Tulajdonomba került egy profinak kinéző Hyundai HYD-82250SV sarokcsiszoló, ami árát illetően, és a hivatalos leírás szerint is, barkács felhasználásra készült, de ennek ellenére meglepő teljesítményt nyújtott.   A megkapott készülék címkéje más mint a hivatalos fotón, jobban hasonlít a Bosch színsémához, nem is tudom miért... Tehát így néz ki A Bosch köszörű meg ilyen, Ugye teljesen más Akinek nem tetszik a dizájn, az vehet más gépet, más színben is Na, de lássuk mit is kaptunk annyi pénzért, amennyiért a lenti képen látható gépet is megkaphatjuk, ráadásul kofferben, ha jó helyen keressük.  A kicsomagolás és összeszerelés után következhet a próba. Megy! Nem megy... Ahol a fordulatszámszabályzó elektronika van a burkolat alatt, kellemetlenül meleg a szerkezet. Kihúzom, bedugom. (Ez még mindig egy gépteszt.) Újra megy! Ja, már nem. Kihúzom bedugom, beindul. Egy perc köszörülés után az egész gép olyan forró, hogy csupasz kézzel csak fakír üzemmódban fogható. Az

Rozsda marja 2.

Na, másszunk ki a sötétből! Egyszerű lemez rozsdátlanítás: Erre még akkor is szükségünk lehet, ha homokszórattunk. Sokszor maradnak apró, tűhegynyi rozsdafészkek a szórt felületen, vagy éppen nem lett rögtön lealapozva a fém, és a harmat ráharapott. Sima ügy gondolhatnánk. Rozsdamaróval bepacsmagoljuk, oszt jól van. Na, ja. Aztán meg szembesülünk az egyenetlen felületű, ragacsos anyagmaradvánnyal, amin még a festék sem áll meg. Alapszabály, hogy egyenletes, vékony rétegben használjuk a savat. Legjobb, ha a felesleget ronggyal finoman letöröljük. Ha kell, többször kezeljük le a felületet, és a rétegek közt drótkefézzük le a kifehéredett anyagot, ha véletlenül megszáradna. Én csak akkor vagyok teljesen nyugodt, ha szép szürke fémet látok, ami olyan, mint újkorában, és ezt nem lehetetlen akkor sem elérni, ha sűrű, őzbarna oxid fedi a lemezt. Ilyenkor átmenetileg lehet vastagabban használni a rozsdamarót, ne hagyjuk megszáradni, és ecsettel, műanyagkefével - vagy durvább esetben - drótkefé

Japán csapás

  Apám mondta: „Fiam, egyszer lesz, ami még nem volt.” Na, itt van! Egy német Japánból. Tudtam, hogy létezik, de nem hittem el. Hajime! Csak azért, hogy stílusos legyek.                                                                               Mentem hétvégén melózni, és egy furcsa Karmann Ghia várt az udvaron. Rögtön éreztem, hogy valami nincs rendben vele. Óvatosan jártam körbe, hátha robban, vagy valami más viccességet rejt. Hát, találtam rajta viccesnek mondható dolgot is, de inkább érdekesnek nevezném azt a stílust, amit képvisel. Már azzal figyelemfelkeltő a megjelenése, ahogy a megszokott beállásának ellenkezőjét mutatja az autó, mert ugye ez a darab a farát tartja fenn, és nem az orrát túrja az égbe, mint a típustársai.