Na, nem a rázós fajta, nem is a falból lóg ki, de erős.
Szerencsés is vagyok, meg nem is. Egyik oldal sikerült, a másik nem. Ez nem az én saram, én ott sem voltam, semmiről nem tehetek, különben is kényszeríttetek. Az a rohadt jobb oldal, az mindig kötözködik. A bal bezzeg úgy simult a helyére, mint kés a vajba. Csak az orrát kellett megfaragni, mert a lámpa körüli rész másik dimenzióba lépett. Porból lett, porrá lett. Na de, egy kis foltocska – gondosan, az eredetit mintának használva, mert ilyen íves részeknél szoktak viccek születni – és máris kisebb a hiány.
Már csak a lámpatök körüli részt kellett pótolnom, amit egy 1,5 milliméteres lemezcsík használatával oldottam meg. Azért szerencsésebb az eredeti egyes lemeznél, mert könnyebben ívre bírtam hajtani, és van miből csiszolni, ha a sík nem lenne tökéletes, na meg tovább tart, míg elrothad. Az ívhajtást ebben az esetben nem csak kalapálásos módszerrel végeztem el. Egy darab csőszerű képződményre felhegesztettem élével a lemezcsíkot, majd szakaszonként fogóval síkba tartva, ráhajtottam az ívre. Ezek után egy kicsit azért megkalapáltam, csak azért, hogy tudja ki a főnök, meg a pontosság sem volt az igazi.
De a másik oldal… A szakik előttem nem szórakoztak sokat az egyengetéssel, ezt nekem kellett pótolni. Ez nagyjából meg is lett a foltozással egyetemben, de amikor felraktam előjött a másfél centinyi turpisság.
Ennyivel kellett volna lejjebb jönni, de ha letapostam, a sárvédő oldala kipúposodott. Két lehetőség van ilyenkor a hiba listában: Vagy az orrpótlást hegesztették fel a kollégák rosszul, vagy a sárvédő domborításának az íve veszett el. Ha nyers, méretes elemekről lenne szó, akkor egy mérőszalaggal ellenőrizni lehetne az egész ív hosszát, de így mit mérjek, milyen magasra birok köpni?
Na, azért letapostam a sárvédőt méretre, és szépen összehegesztettem a tetejét, mert odáig mindenféleképpen jónak kell lenni. Ki is jött rajta a kis, Notre Dame-i toronyőr. Elkezdődött a matyizás. Első menetben a berogyott kerékívet parancsoltam vissza, majd kicsit hegesztettem a merevítésen erősítési célzattal, mivel az a centiméternyi peremezés gyárilag is nevetséges, főleg ha már egy kicsit porlasztva van az idő vasfoga által. Kalapálok, kalapálok. Rogy, domborodik. Lassan elvetem azt a tézist, hogy elhegesztették az orrlemezt.
Nagyjából bejött a szemből látható két él párhuzamba, az ajtóra fektetett vonalzó is megfelelően fekszik fel, holnap már összevarrhatom a sárvédőket a homloklemezzel, és ha megegyengettem a hegesztéseket, mehetnek be a lámpatökök. Nem előbb, mivel akkor nyújtózkodhatnék egyengetéskor, így meg csak benyúlok a tök hűlt helyén. Van itt kérem logika.
Eredeti bejegyzés: 2012. május 02. 17:57
Szerencsés is vagyok, meg nem is. Egyik oldal sikerült, a másik nem. Ez nem az én saram, én ott sem voltam, semmiről nem tehetek, különben is kényszeríttetek. Az a rohadt jobb oldal, az mindig kötözködik. A bal bezzeg úgy simult a helyére, mint kés a vajba. Csak az orrát kellett megfaragni, mert a lámpa körüli rész másik dimenzióba lépett. Porból lett, porrá lett. Na de, egy kis foltocska – gondosan, az eredetit mintának használva, mert ilyen íves részeknél szoktak viccek születni – és máris kisebb a hiány.
Ennyivel kellett volna lejjebb jönni, de ha letapostam, a sárvédő oldala kipúposodott. Két lehetőség van ilyenkor a hiba listában: Vagy az orrpótlást hegesztették fel a kollégák rosszul, vagy a sárvédő domborításának az íve veszett el. Ha nyers, méretes elemekről lenne szó, akkor egy mérőszalaggal ellenőrizni lehetne az egész ív hosszát, de így mit mérjek, milyen magasra birok köpni?
Na, azért letapostam a sárvédőt méretre, és szépen összehegesztettem a tetejét, mert odáig mindenféleképpen jónak kell lenni. Ki is jött rajta a kis, Notre Dame-i toronyőr. Elkezdődött a matyizás. Első menetben a berogyott kerékívet parancsoltam vissza, majd kicsit hegesztettem a merevítésen erősítési célzattal, mivel az a centiméternyi peremezés gyárilag is nevetséges, főleg ha már egy kicsit porlasztva van az idő vasfoga által. Kalapálok, kalapálok. Rogy, domborodik. Lassan elvetem azt a tézist, hogy elhegesztették az orrlemezt.
Eredeti bejegyzés: 2012. május 02. 17:57
Megjegyzések
Megjegyzés küldése