Aki jól képzett zeneügyileg, az tudja, hogy a nemzet csótánya, azaz Nagy Feró számolt így vissza, és most ezt teszem én is, hiszen közeleg a cél, a lakatolás vége... aztán meg majd jön a következő.
Tudom, hogy volt már egyszer ez a kép, de így sorban az igazi.
És ez már a mostani helyzet. Következő lépésben felteszem a csomagtértetőt, amihez felpasszoltatom az orrát, az orrához kiépítem a légcsatornákat, aminek a helyét elegáns feketére mázoltam, hegeszthető, rozsdagátló, fedőfestékkel. Természetesen ez is sérül hegesztéskor, de csak kis felületen, így egy speciális üregvédő csővel könnyebb helyreállítani, már csak a kérdés, hogy mivel, vagyis, hogy milyen anyaggal. Az üregvédő folyadékok sokáig kellemetlen szagot árasztanak, ezt nem mindenki szereti az arcába kapni a szellőzőn keresztül, ezért nem használhatjuk, de azonos konzisztenciával az üregvédő pisztolynak mindegy mit fúj ki. Tehát bejuttatható akár maga a különálló bevonatrendszer (alapozó, fedőfesték) vagy valamilyen "kettő az egyben" anyag. Ezek kiszáradás után szagtalanok, nem úgy mint a viaszok, bár lehet van olyan üregvédő anyag ami szintén szagtalan, de rövid az életem ahhoz, hogy mindet kipróbáljam.
Elvileg elég lenne (sőt, az lenne a legjobb, mint ahogy már azt régebben kifejtettem) ha fémtisztán lennének összerakva az elemek, majd utána végeznénk el a festést - mint ahogy a gyárban is teszik - csak nem sok műhelyben van merülőfürdő, de igazán jól terítő üregvédő fejekkel is nehéz találkozni, de ha van is, akkor csak a lelki szemeinkkel tudhatjuk, hogy a munkát jól végezzük-e, mert menet közben nem nem látunk be, csak a legvégén vethetünk be korszerű kamerákat.
Ezen autóknak amúgy nem volt valami nagy rozsdavédelme. Példaként említeném az orr részt fogadó íveket, amire egy gumiprofilt fektettek, és alatta kimaradt a festés, csak a primer folyt be, ha befolyt. De máshol is lehet bontáskor olyan felületeket találni, ahol semmi nyoma a felületvédelemnek. Tehát igyekszünk ezt az átlagot felülmúlni, már csak alapozóból felkerül 15 kilogramm.
Eredeti bejegyzés: 2013. április 07. 18:46
Tudom, hogy volt már egyszer ez a kép, de így sorban az igazi.
És ez már a mostani helyzet. Következő lépésben felteszem a csomagtértetőt, amihez felpasszoltatom az orrát, az orrához kiépítem a légcsatornákat, aminek a helyét elegáns feketére mázoltam, hegeszthető, rozsdagátló, fedőfestékkel. Természetesen ez is sérül hegesztéskor, de csak kis felületen, így egy speciális üregvédő csővel könnyebb helyreállítani, már csak a kérdés, hogy mivel, vagyis, hogy milyen anyaggal. Az üregvédő folyadékok sokáig kellemetlen szagot árasztanak, ezt nem mindenki szereti az arcába kapni a szellőzőn keresztül, ezért nem használhatjuk, de azonos konzisztenciával az üregvédő pisztolynak mindegy mit fúj ki. Tehát bejuttatható akár maga a különálló bevonatrendszer (alapozó, fedőfesték) vagy valamilyen "kettő az egyben" anyag. Ezek kiszáradás után szagtalanok, nem úgy mint a viaszok, bár lehet van olyan üregvédő anyag ami szintén szagtalan, de rövid az életem ahhoz, hogy mindet kipróbáljam.
Elvileg elég lenne (sőt, az lenne a legjobb, mint ahogy már azt régebben kifejtettem) ha fémtisztán lennének összerakva az elemek, majd utána végeznénk el a festést - mint ahogy a gyárban is teszik - csak nem sok műhelyben van merülőfürdő, de igazán jól terítő üregvédő fejekkel is nehéz találkozni, de ha van is, akkor csak a lelki szemeinkkel tudhatjuk, hogy a munkát jól végezzük-e, mert menet közben nem nem látunk be, csak a legvégén vethetünk be korszerű kamerákat.
Ezen autóknak amúgy nem volt valami nagy rozsdavédelme. Példaként említeném az orr részt fogadó íveket, amire egy gumiprofilt fektettek, és alatta kimaradt a festés, csak a primer folyt be, ha befolyt. De máshol is lehet bontáskor olyan felületeket találni, ahol semmi nyoma a felületvédelemnek. Tehát igyekszünk ezt az átlagot felülmúlni, már csak alapozóból felkerül 15 kilogramm.
Eredeti bejegyzés: 2013. április 07. 18:46
Megjegyzések
Megjegyzés küldése