Ott, ott. A motortérben, meg a logikai térben, bár a kettő néha összefügg.
Visszatérek pár szó erejéig a kartergázas témához.
Már említettem a középiskolai barátaimat, akikkel a teázóban cikornyáztuk a szót, és ferdítettük a fizikát. Azóta sincs olyan társaságom, akikkel fél szavakból megértenénk egymást. Néha úgy érzem magam, mint az ácsmester, akitől megkérdezte az inas, hogy a százas szög hány centi hosszú?
- 10 centi, azért 100-as a neve. - válaszolt nyugodtan a mester.
- De miért százas, hiszen tízes? - ráncolta tovább a gyerek a homlokát.
Na, én is hasonlóan jártam valakivel, aki nem értette ezt az egyszerű rendszert.
Szóval, ez a fürdőkád itt a képen arra lett kitalálva, hogy az égést károsan befolyásoló anyagok ne kerüljenek be az égéstérbe, így nem vezetik a szívótérbe, mert oda kellene. Ugyanis a hatályos jogszabályok szerint a kartergáz nem vezethető ki a szabadba, mert a gyűrűk mellett lefújó gázok a motorolaj gőzével keveredve nem valami gyógyhatásúak, sőt! Na most, hogy a versenysportban hogyan írják elő, nem tudom, de nem is foglalkozom versenygép építéssel. Itt (szerintem) azt az elvet követik, hogy egy zárt rendszerben keringő levegő mennyisége állandó, tehát amennyit az egyik csövön befúvatunk a dobozkába, annyit szív el a másik kettő, így semmi nem kerül ki a szabadba. Ez igaz is lenne, ha a sűrítéskor azonos mennyiség veszne el az illesztéseknél, de valószínűleg ez nem így van. A gáznyomás egyenlítésére és az égésjavításra az ősgépeken nem használtak számítógépeket, se semmilyen szelepet, így ennél a szerkezetnél is egy egyszerű szivacsszűréses szuszogót alkalmaztak. Hogy akkor miképpen teljesül a törvény betűje? Nos... hmm. Majd a tudósok megmondják.
Nyilván visszavezethetnénk a légszűrőbe a gázt, mint ahogy sok képen láthatjuk is a dupla karbik sapkáján a bevezető csöveket, de egyesek szerint, káros gázlengések is kialakulnak, amik negatívan befolyásolják a robbanókeverék képzést. Másrészről, én már láttam fekete torkú porlasztót, és olajban tocsogó, befulladt papírszűrőt. (Persze ez a tünet a kopott motorokon teljesedik ki igazán) Alapesetben, a korszerű rendszereknél a pillangószelep után engedik be a kartergázt, mert ott már szabadon áramolhat. Ha ide kötjük, akkor előtte ki lehet szűrni az olajt, kondenzvizet, összegyűjtve egy tartályba a lecsót. Ezért említettem az autógyári mérnökurakat. Ha van egy 60-as gépünk, nézzük meg mi van a 65-ösön, és ha lemásoljuk, máris kész a fejlesztés. Nem kell a saját búránkat törni, ráadásul nem is biztos, hogy okosabbak vagyunk mint a gyáriak. Ezzel ismét azt mondom, hogy ne találjuk fel a feltaláltat, hiába ismerjük az alaptételeket, nem biztos, hogy mi fogjuk forradalmasítani a robbanómotorokat.
Hasonló dolog, de már elektromosság: Kollégámmal vitáztunk egy kicsit, mert ő azt állította, hogy a Karmann 6 voltos rendszerének fényszóróihoz vastagabb kábel kellhet, mint a 12 voltoshoz, mert a régi Tátránál is milyen vastag volt. Ez azért merült fel, mert nagy feszültségesést tapasztaltunk. Próbáltam neki megemlíteni, hogy én még soha nem láttam ezekben az autókban vastagabb kábelt, de hiába. Ő mutogatta nekem a könyvet, meg számolgatott. Nem tudom mire jutott, mert ott hagytam.
Most nem foglalkoznék a képlettel, de akinek nagyon hiányzik annak tessék, egy kép a könyvről.
Ma direkt rácuppantam a témára, mert már én is majdnem elhittem, hogy tévedek. Előszedtem a régi bogaras rajzokat 1960-tól. Először 1,5-ös vezetékeket szereltek be, majd ahogy nagyobb teljesítményű áramtermelő került be, növelték a fényszóró erejét is, így vastagabb, 2,5-ös kábelt húztak be. Ez a méret maradt a 12 voltosoknál is végig. Tehát, ha valamit nem tudsz, nézd meg, hogyan számoltak az okosok, ne te számolgass, elég csak megnézni a gyárban mit szereltek be!
Lazításképpen egy kis csomagtér tájkép.
Eredeti bejegyzés: 2012. július 07. 14:41
Visszatérek pár szó erejéig a kartergázas témához.
- 10 centi, azért 100-as a neve. - válaszolt nyugodtan a mester.
- De miért százas, hiszen tízes? - ráncolta tovább a gyerek a homlokát.
Na, én is hasonlóan jártam valakivel, aki nem értette ezt az egyszerű rendszert.
Szóval, ez a fürdőkád itt a képen arra lett kitalálva, hogy az égést károsan befolyásoló anyagok ne kerüljenek be az égéstérbe, így nem vezetik a szívótérbe, mert oda kellene. Ugyanis a hatályos jogszabályok szerint a kartergáz nem vezethető ki a szabadba, mert a gyűrűk mellett lefújó gázok a motorolaj gőzével keveredve nem valami gyógyhatásúak, sőt! Na most, hogy a versenysportban hogyan írják elő, nem tudom, de nem is foglalkozom versenygép építéssel. Itt (szerintem) azt az elvet követik, hogy egy zárt rendszerben keringő levegő mennyisége állandó, tehát amennyit az egyik csövön befúvatunk a dobozkába, annyit szív el a másik kettő, így semmi nem kerül ki a szabadba. Ez igaz is lenne, ha a sűrítéskor azonos mennyiség veszne el az illesztéseknél, de valószínűleg ez nem így van. A gáznyomás egyenlítésére és az égésjavításra az ősgépeken nem használtak számítógépeket, se semmilyen szelepet, így ennél a szerkezetnél is egy egyszerű szivacsszűréses szuszogót alkalmaztak. Hogy akkor miképpen teljesül a törvény betűje? Nos... hmm. Majd a tudósok megmondják.
Nyilván visszavezethetnénk a légszűrőbe a gázt, mint ahogy sok képen láthatjuk is a dupla karbik sapkáján a bevezető csöveket, de egyesek szerint, káros gázlengések is kialakulnak, amik negatívan befolyásolják a robbanókeverék képzést. Másrészről, én már láttam fekete torkú porlasztót, és olajban tocsogó, befulladt papírszűrőt. (Persze ez a tünet a kopott motorokon teljesedik ki igazán) Alapesetben, a korszerű rendszereknél a pillangószelep után engedik be a kartergázt, mert ott már szabadon áramolhat. Ha ide kötjük, akkor előtte ki lehet szűrni az olajt, kondenzvizet, összegyűjtve egy tartályba a lecsót. Ezért említettem az autógyári mérnökurakat. Ha van egy 60-as gépünk, nézzük meg mi van a 65-ösön, és ha lemásoljuk, máris kész a fejlesztés. Nem kell a saját búránkat törni, ráadásul nem is biztos, hogy okosabbak vagyunk mint a gyáriak. Ezzel ismét azt mondom, hogy ne találjuk fel a feltaláltat, hiába ismerjük az alaptételeket, nem biztos, hogy mi fogjuk forradalmasítani a robbanómotorokat.
Hasonló dolog, de már elektromosság: Kollégámmal vitáztunk egy kicsit, mert ő azt állította, hogy a Karmann 6 voltos rendszerének fényszóróihoz vastagabb kábel kellhet, mint a 12 voltoshoz, mert a régi Tátránál is milyen vastag volt. Ez azért merült fel, mert nagy feszültségesést tapasztaltunk. Próbáltam neki megemlíteni, hogy én még soha nem láttam ezekben az autókban vastagabb kábelt, de hiába. Ő mutogatta nekem a könyvet, meg számolgatott. Nem tudom mire jutott, mert ott hagytam.
Most nem foglalkoznék a képlettel, de akinek nagyon hiányzik annak tessék, egy kép a könyvről.
Lazításképpen egy kis csomagtér tájkép.
Eredeti bejegyzés: 2012. július 07. 14:41
Megjegyzések
Megjegyzés küldése