Mivel apám a fejembe sulykolta, hogy lehetetlen nincs csak tehetetlen, így tudom, a sebességváltó szerelés sem megoldhatatlan célszerszámok és használható leírás nélkül. A múltkor már kielemeztem, miképpen alakult ki a Karmann váltójának mai állapota, ezért már csak az ok megkeresését, és azoknak megszüntetését jegyezném le.
Körülbelül öt óra alatt kidobálok mindent az autó farából, pedig ennek a típusnak nem a csomagtartója van itt, hanem a motorja, amit szintén el kell távolítani, ha az ominózus alkatrészhez szeretnénk jutni. Szerencsére száraz féltengelyes, így nem kell a futóművet bántani, csak a féltengelyeket kell lekötni.
Pár perc múlva már az asztalon hevert a kulissza. Óvatosan bontottam fel a fedelét, mert láttam az oktató filmet, amiben kielemezték az ilyen eljárások veszélyességét, ha jól emlékszem, valami elcseszett... de lehet, elveszett frigyláda volt a címében. Ott is ész nélkül nyitogattak ki mindent, amit találtak, de aztán meg jól megnézhették magukat, mert a démonyok', meg a túl-másvilági lények kicuclizták belőlük az energiát.
Egy darab szellem, de még csak egy arab terrorista sem ugrott ki kockás terítővel a fején, ezért gyanús lett. hogy hosszabb időt fog igénybe venni a diagnózis, amiben arra keresem a választ, hogy miért dobálódik kifelé az első sebességfokozat.
Nos, ilyen egyszerű egy Bogár váltó. két tengely, meg egy kalap kerék. Elől az eredeti, hátul a cserélt tengely látható, a végén azzal a kúpkerékkel, ami miatt ez az egész helyzet kialakult. A réz léptető villa tolná a szinkrondob külső hüvelyét (vagy nevezzük ahogy akarjuk, mert van olyan könyvem, amiben kétszer ugyanazon a néven nem említenek semmit, nehogy visszaszálljon az átok) a kúpkerék felé egyesbe, ami azt jelentené, hogy az elülső meghajtótengely kis kereke a a szélső nagykeréken keresztül csavarná meg a kúptengelyt. De nem csavarja, mert nem marad sebességben a miskulancia. - Oszmé' nem? - kérdezhetnénk mi is, ha nem lennénk olyan műveltek, mint a tavaszi szántás.
Hát kedves testvéreim, ezért nem. A szinkronhüvely nekimegy a meghajtótengely egyes kerekének, mint vakegér a macska bajszának, és ez már az álmos könyv szerint sem jó jel. Ilyenkor vetődik fel a második kérdés, hogy miért van ez így, és ha mégis, akkor miért nem vettem ezt eddig észre. A kérdés második felére ügyesen megválaszolok: - mert nem gondoltam volna, hogy ilyesmi előfordulhat, ha beszerelünk minden alkatrészt, és amúgy is csesztettek, hogy ketyeg az idő, ne próbáljam már még megérteni is azt amit csinálok, elég az, ha jó lesz.
Ez a kép azt ábrázolná, ahogy mérem a csúszkáló kúpkeréktengely helyzetét, de jól látható a lényeg, az, hogy a két tengely nem egy széria. Balra a régi rendszer, jobbra az új. A hosszú áttételhez csak a régi, vagyis a csavaros tengelyt lehet beszerezni, ezért ebből kellett valamit kihozni az új egységben. Ez nem volt egyszerű, mivel fogaskerékpárokat is cserélni kellett, mert bordás helyett, ékes illesztésűek kellettek. Amennyire lehetett igénybe vettem könyvek segítségét is. Volt angol, német, és magyar nyelvű, ebből a német csak az újabb váltót tárgyalta. Sajnos nem vagyok Harry Trottyer, így a könyvek nem álltak össze varázslatosan értelmes egységgé, ezért nekem kellett volna mindent kimérni, számolni. Mivel senki nem gondolt arra, hogy valahol hosszméreti változás történt, és utalást sem találtam erre, csak a kerekek, szinkron vackok közti hézagolást ellenőriztem. Mást úgysem tehettem volna, hiszen a könyvben emlegetett különböző méretű hézagoló tárcsák nem álltak rendelkezésemre. Ennek ellenére úgy ítéltem meg, hogy a tengelyek külön-külön megkaptak minden figyelmet, és még jól is működtek. Valahonnét voltak valamiféle új kapcsolókörmök, amik abban voltak mások mint az eredetiek, hogy feketék voltak, mint egy gorilla arca, miután kikormolta a Totya kazánt. Ezeket azért beszereltem.
Aztán meg kiszereltem, mert öt váltás után vállak koptak a feketeségbe. (jobb oldal a fekete)
Tehát bekerült minden alkatrész úgy ahogy az meg volt írva, de a két tengely ezek szerint nem futott egymáshoz jól, de ezt nehéz kimérni, sőt, egyáltalán a kapcsolásokat is nehéz beállítani egy spéci eszköz, nevezetesen egyfajta nyitott váltóház nélkül. Ezért mértem rá a magában beszerelt kúptengelyre, hogy utána ezt a méretet tartva beállíthassam, ellenőrizhessem a kapcsolásokat. Így derült ki a turpisság, és az a szomorú tény, hogy az előírás szerint szerelt egységeknél nincs mód egymáshoz való eltolásra. A kúptengely helyzetét a difi hézagolása módosítja, mivel a pajzs csapágyban szabadon jár hosszában.
A záró alátét és a csapágy perem közt látható a szabadon futás mérete.
Azért szétszedtem ezt a tengelyt is, így derült ki a kapcsolóköröm gyors kopása, meg az is, hogy nem tudom előbbre vinni a fogaskerekek összességét, de legalább kitörtem az ujjam. Fél kézzel tekertem a lehúzót, fél kézzel tartottam a cuccot, amikor leugrott a húzóköröm, és a megfeszített izmaim által, bebokszoltam az asztalnak egyet. Ha ló lett volna összecsuklik, de így csak a nagyujjam csuklott kifelé egy kissé, én meg össze felé enyhén, mert bár mocsokul bírom a fájdalmat, (második nevem Terminátor) ami sok az sok. Két napig még a toaletten is gondjaim voltak... Ki melyik kezével törli ki a fenekét? Én papírral szoktam, de most nem biztos, hogy összejött.
Aztán rájöttem, a titok nyitjára. Egy kis átalakítást eszközöltem a hajtó tengely záró gyűrűjénél, ezáltal felszabadult fél milliméter. Belülre, a tengelyre helyeztem egy ékszíjtárcsa hézagoló lemezt. Máris lett egy jó három tizedes hézagom az addigi ütközésnél, ami azt jelenti, hogy két tized miatt szívtam. Azóta vissza is szereltem mindent, sőt egy hosszabb túrát is tettem az autóval bent a garázsban. (2.5 méter előre, aztán meg hátra) A terheléses próbák kecsegtetőek. A váltási komfort a kettőből háromba váltás kivételével tökéletes, de ez más autóknál is jelentkezik, a rudazat kialakításának hiányosságai okán. A difi kereke szétszedéskor biztatóan nézett ki, mert a fogak a közepükön fényesedtek, vagyis megfelelően voltak, és remélem így is maradtak beállítva.
Eredeti bejegyzés: 2012. október 15. 20:13
Körülbelül öt óra alatt kidobálok mindent az autó farából, pedig ennek a típusnak nem a csomagtartója van itt, hanem a motorja, amit szintén el kell távolítani, ha az ominózus alkatrészhez szeretnénk jutni. Szerencsére száraz féltengelyes, így nem kell a futóművet bántani, csak a féltengelyeket kell lekötni.
Pár perc múlva már az asztalon hevert a kulissza. Óvatosan bontottam fel a fedelét, mert láttam az oktató filmet, amiben kielemezték az ilyen eljárások veszélyességét, ha jól emlékszem, valami elcseszett... de lehet, elveszett frigyláda volt a címében. Ott is ész nélkül nyitogattak ki mindent, amit találtak, de aztán meg jól megnézhették magukat, mert a démonyok', meg a túl-másvilági lények kicuclizták belőlük az energiát.
Egy darab szellem, de még csak egy arab terrorista sem ugrott ki kockás terítővel a fején, ezért gyanús lett. hogy hosszabb időt fog igénybe venni a diagnózis, amiben arra keresem a választ, hogy miért dobálódik kifelé az első sebességfokozat.
Tehát bekerült minden alkatrész úgy ahogy az meg volt írva, de a két tengely ezek szerint nem futott egymáshoz jól, de ezt nehéz kimérni, sőt, egyáltalán a kapcsolásokat is nehéz beállítani egy spéci eszköz, nevezetesen egyfajta nyitott váltóház nélkül. Ezért mértem rá a magában beszerelt kúptengelyre, hogy utána ezt a méretet tartva beállíthassam, ellenőrizhessem a kapcsolásokat. Így derült ki a turpisság, és az a szomorú tény, hogy az előírás szerint szerelt egységeknél nincs mód egymáshoz való eltolásra. A kúptengely helyzetét a difi hézagolása módosítja, mivel a pajzs csapágyban szabadon jár hosszában.
Azért szétszedtem ezt a tengelyt is, így derült ki a kapcsolóköröm gyors kopása, meg az is, hogy nem tudom előbbre vinni a fogaskerekek összességét, de legalább kitörtem az ujjam. Fél kézzel tekertem a lehúzót, fél kézzel tartottam a cuccot, amikor leugrott a húzóköröm, és a megfeszített izmaim által, bebokszoltam az asztalnak egyet. Ha ló lett volna összecsuklik, de így csak a nagyujjam csuklott kifelé egy kissé, én meg össze felé enyhén, mert bár mocsokul bírom a fájdalmat, (második nevem Terminátor) ami sok az sok. Két napig még a toaletten is gondjaim voltak... Ki melyik kezével törli ki a fenekét? Én papírral szoktam, de most nem biztos, hogy összejött.
Aztán rájöttem, a titok nyitjára. Egy kis átalakítást eszközöltem a hajtó tengely záró gyűrűjénél, ezáltal felszabadult fél milliméter. Belülre, a tengelyre helyeztem egy ékszíjtárcsa hézagoló lemezt. Máris lett egy jó három tizedes hézagom az addigi ütközésnél, ami azt jelenti, hogy két tized miatt szívtam. Azóta vissza is szereltem mindent, sőt egy hosszabb túrát is tettem az autóval bent a garázsban. (2.5 méter előre, aztán meg hátra) A terheléses próbák kecsegtetőek. A váltási komfort a kettőből háromba váltás kivételével tökéletes, de ez más autóknál is jelentkezik, a rudazat kialakításának hiányosságai okán. A difi kereke szétszedéskor biztatóan nézett ki, mert a fogak a közepükön fényesedtek, vagyis megfelelően voltak, és remélem így is maradtak beállítva.
Eredeti bejegyzés: 2012. október 15. 20:13
Megjegyzések
Megjegyzés küldése