Kissé negatívan láttam az általam alkotott termékeket, de persze van mentségem. Tényszerűen az, hogy nem volt anyag, így az elkészült váltókar-szoknya amolyan szükségmegoldásként került a helyére. Természetesen a tulajnak egyből az volt a véleménye, hogy alkalomadtán cseréljem le. A felezős váltókar hátramenet kallantyúja miatt akadt egy apró gondom. Ugyanis míg a sima rúdra felhúzom a kész lebernyeget, itt a könnyebb szerelhetőség miatt, sliccet kellett alkalmaznom. A szóból alapból adódik a cipzár alkalmazása, de a gazda engedményt tett patentra, de felvetődött még a tépőzár is.
Tehát készítettem egy másikat, ami patentos. Nem mertem lefényképezni, mert még én is szégyellem, annyira ortopéd módon állt. A következő, tépőzáras verziónál maximális odafigyeléssel alkottam. Nem az én hibám, hogy a merev műbőr a tölcsérformából adódó felületi feszültség által, félig feltépte a zárat.
Ott ültem egy halom szemét közt, és úgy éreztem át kell mennem a kocsmába, de csak bekaptam egy savanyú cukrot. CBA típusú, ő szerintük málna, szerintem meg málna szagú, sampon ízű. Mindegy úgyis csak a mechanizmusra, meg arra a minimális cukorra van szüksége az agyamnak, hogy beinduljon.
- Ja, nem is jó rá a bevált tölcsér forma, mert a bazi felező mechanikai kocka útban van. - világosítottam fel magam. Miután rájöttem a titok nyitjára, meg arra, hogy az eddigi verziók ezután sem lesznek jók, szövésmintákat tanulmányoztam, hogy hátha összebírnám fonni valami elegáns módon a nyílást. A gond az volt, hogy bár kemény a műbőr, még sincs elegendő tartása, így összerogyott mindenhol, főleg a fűzésnél.
Valami módon irányítani kellene a rogyást, és speciális fűzést alkalmazni. - ez volt a terv. A saját autómnál gumiharmonikát vetettek be a gyári szakemberek, de hihetetlen módon, annak az oldala is be van rogyva, így mit akarok én? Jót! Vannak a nagyáruházakban univerzális váltókar-szoknyák. Ezekről a szovjet borotválógép jut eszembe: csak először különbözik az emberek feje.
Lassan megszületett a használható verzió. Természetesen lehetne finomítani, ez a 3.1-es, majd a 10.4-esnél...
Talán ha erősítést ragasztanék bele, jobban állna, de emlékeimben él a gyári muskátlis doboz, amit mellékeltek hozzá, na, az sem egy esztétikai élmény. Persze másik kar állásban másképp rogy, tegyen rendet a jó szellem rajta!
Ben Hur harci szekerén is ezt a mintát alkalmazták volna, ha érdekelt volna valakit a szépség egy gyilkoló eszközön. Egy darab bőrön gyakoroltam, hogy miként áll a legszebben, és egyáltalán, mivel fűzzem össze. Volt ott cipőfűző, gatyagumi feketében, fehérben, de a "természetes" műbőr győzött.
Fellebbentem a fátylat a titokról, vagyis inkább a szoknyát hajtom fel. Ott van a masni, ami rögzíti a kis szíjat.
Egy kis tájkép csata után, előtt.
Eredeti bejegyzés: 2012. szeptember 03. 20:24
Tehát készítettem egy másikat, ami patentos. Nem mertem lefényképezni, mert még én is szégyellem, annyira ortopéd módon állt. A következő, tépőzáras verziónál maximális odafigyeléssel alkottam. Nem az én hibám, hogy a merev műbőr a tölcsérformából adódó felületi feszültség által, félig feltépte a zárat.
Ott ültem egy halom szemét közt, és úgy éreztem át kell mennem a kocsmába, de csak bekaptam egy savanyú cukrot. CBA típusú, ő szerintük málna, szerintem meg málna szagú, sampon ízű. Mindegy úgyis csak a mechanizmusra, meg arra a minimális cukorra van szüksége az agyamnak, hogy beinduljon.
- Ja, nem is jó rá a bevált tölcsér forma, mert a bazi felező mechanikai kocka útban van. - világosítottam fel magam. Miután rájöttem a titok nyitjára, meg arra, hogy az eddigi verziók ezután sem lesznek jók, szövésmintákat tanulmányoztam, hogy hátha összebírnám fonni valami elegáns módon a nyílást. A gond az volt, hogy bár kemény a műbőr, még sincs elegendő tartása, így összerogyott mindenhol, főleg a fűzésnél.
Valami módon irányítani kellene a rogyást, és speciális fűzést alkalmazni. - ez volt a terv. A saját autómnál gumiharmonikát vetettek be a gyári szakemberek, de hihetetlen módon, annak az oldala is be van rogyva, így mit akarok én? Jót! Vannak a nagyáruházakban univerzális váltókar-szoknyák. Ezekről a szovjet borotválógép jut eszembe: csak először különbözik az emberek feje.
Lassan megszületett a használható verzió. Természetesen lehetne finomítani, ez a 3.1-es, majd a 10.4-esnél...
Talán ha erősítést ragasztanék bele, jobban állna, de emlékeimben él a gyári muskátlis doboz, amit mellékeltek hozzá, na, az sem egy esztétikai élmény. Persze másik kar állásban másképp rogy, tegyen rendet a jó szellem rajta!
Ben Hur harci szekerén is ezt a mintát alkalmazták volna, ha érdekelt volna valakit a szépség egy gyilkoló eszközön. Egy darab bőrön gyakoroltam, hogy miként áll a legszebben, és egyáltalán, mivel fűzzem össze. Volt ott cipőfűző, gatyagumi feketében, fehérben, de a "természetes" műbőr győzött.
Fellebbentem a fátylat a titokról, vagyis inkább a szoknyát hajtom fel. Ott van a masni, ami rögzíti a kis szíjat.
Egy kis tájkép csata után, előtt.
Eredeti bejegyzés: 2012. szeptember 03. 20:24
Megjegyzések
Megjegyzés küldése