Nem mind arany, ami fekete

Ezt már régen megállapítottam, ebből is látszik, nem haszontalanul telnek a napjaim. Ha angol lennék, még talán pénzt is kapnék a tudományos vizsgálataimra, de nem vagyok az, így marad az apró. Mindenesetre azt is vizsgálni kellene, hogy mit érzett az a kisiparos, aki a karosszéria javítóelemeket olyan fekete festékkel festette, amin patkánycsapdával kell fogni egy kóbor ívet, amivel hegeszteni lehet. Amennyiben mégis sikerülne begyújtani a huzalt, olyan csodálatos robbanásokkal találkozhatunk, amit még az augusztus 20. napján tartott ünnepségek záró akkordja is megirigyelhet. Ha valami csodálatos módon sikerül tartósabb ideig hegeszteni, olyan habos varratot kapunk a gázosodó vegyi anyag miatt, hogy úszni tudna a vízen. Tehát kezdőlépésként le kell pucolni a vadonás lemezt, már ha el nem felejtjük, mint én. Mivel az egész autó folttal van tele, mint nagyapám ganajozó nadrágja, így a megszokott élre hegesztés helyett a gyorsabb, egyszerűbb átlapolásos technológiához nyúltam, hiszen csak belejavítok, úgymond besegítek egy másik mesternek.

A lapolásos javítást is meg lehet rendesen csinálni, ha így készítette az előttem ügyködő mester akkor így van. Még azt sem mondom, hogy több gitt megy rá, mert némelyik festő szaki még a sík lemezre is egy centi gittet húz fel, mintha kilóra fizetnék. Ennek az az oka, hogy biztosabban tud ívet csiszolni, mivel nem köp a levesébe egy hirtelen kibukkanó fém púp.

Így tehát én is az egyszerűbb végéről fogtam hozzá. Kis lépcsőt készítettem a lemez szélébe, amibe szépen befeküdt a másik elem pereme. Ha nincs meggyűrve egyik lemez sem, az egymáshoz feszülő felületek szinte adják az ívet, nem kell vonalzóhoz húzgálni, szabni az éleket, amik ráadásul élre hegesztéskor jobban rogynak.

Azért itt sem lehet vakon, vagy félrészegen nyomni a dolgokat, de azért könnyebben kijön az egységes felület. A sárvédő elejét még élre hegesztettem, utána ébredtem fel, hogy hol is vagyok. Másodszorra a "szigetelő" festéket felejtettem el lepucolni. Amikor már be volt illesztve a javító elem, akkor meg már hiába kapálóztam, a lapolások alatt ott maradt a szer. Úgy szétdobálta a hegesztést, mint a kőműves a misungot a volt kollégám nyári konyhájánál. Mindenhova ment, csak a falra nem, de ha véletlenül ott maradt egy kanállal, azt megcsapdosta mint szőnyeg alatt a patkányt, a helyett, hogy elterítette volna. Ez még annyira nem is zavarta a házigazdát, de amikor észrevette, hogy nagyon kifelé dől a fal, kissé ideges lett. Akkor sem nyugodott meg, amikor közölték vele, hogy ez jó, mert nem folyik rajta végig az esővíz, ezért nem ázik szét a fal.

Végezetül álljon itt ez a kép példaként arra, hogy nem tudok akkora hülyeséget írni, amit valaki ne valósítana meg. Még az első bejegyzéseknél írtam, hogy lehet vicces formákat is vágni a lemezbe, de egyszerűbb, ha határozott vonalak mentén dolgozunk. Nos, ez itt a példa a vicces formákra.

Eredeti bejegyzés: 2012. szeptember 27. 18:19