Pontosan így szól az idézet: "Nem sokra haladtunk, de legalább jól elfáradtunk."
A rokonságomban igen gyakran hangoztatták ezt a mondást, mert fura népek vagyunk. Mindenki mocsokul dolgozott, mintha az élete függött volna tőle. Hatszor annyit teljesített, mint más, és mégis kevés volt nekik. Ez a hozzáállás volt akinél forintot kamatozott, volt akinél betegséget, de a lényeg az, hogy a munka a lehetőségekhez képest, maximális minőségben elkészült.
Ebben a szellemben nyomatom én is a napi teendőket, de néha úgy érzem lehetetlenre vállalkoztam, és tehetetlen vagyok. Például, megfogott hosszú percekre egy egyszerű, három csavaros díszléc. Az elv szerint be vannak hajtva a csavarok a lemezbe. A díszléc aljában van egy hosszanti nút. A nútban három bemunkálás található, ahova bemennek a csavarfejek, hogy a lécet eltolva, becsússzanak a nútba. Tehát ez az elv. A valóságban pedig a cín alatt elvékonyodott lemezben elbillen a csavar, és ékként fékezi a lécet. Méghozzá rögzítő fékként. Se ki, se be. Nagy nehezen - kisebb véráldozat árán - visszahúzom a lécet, és újra próbálkozom... vagy ötször. Megpróbálom egy késsel megtartani a csavart, hogy ne dőljön el, de nem jön be. Odább fúrom a csavart, de ott is billen. Nem akarok trappistát csinálni a lemezből, de nem jön a megoldás. Nagy nehezen, kitapogatom a csavart belülről. Készítettem egy horgolótűhöz hasonlatos szerszámot, ezzel visszarángattam a csavarszárt egyenesbe. Már csak okosan meg kellett támasztanom a rögzítőelemet, és jöhet a menet.
Lassan alakulnak a dolgok, de azért születnek szép dolgok.
Kollégám kedvenc kis motorja, amin azért én is alkottam egy-két dolgot.
Közben alakul a szürke eminenciás is.
Felkerültek a krómok. Sajnos ez nem volt ilyen egyszerű, hogy csak "felkerült". Kolléga kifestette belülről az ütközőket, de nem törölte le a fényes felületre átfolyó festéket azonnal. Kaparni nem nagyon lehet a krómot, mert nem olyan masszív. Mosogattam nitróval. Kellemes móka. Majd összeszerelés, beállítás, oldalsó tartó készítés, megint beállítás: 4 óra.
Viszont nem értem a gyöngyözött szellőzőrácsot. Vagy minden lenne matt, vagy lenne az is krómfényű. Amúgy is olyan, mintha ezüst festékkel lenne leszórva. Azért nem tetszett a fényes (nem nekem) mert a lamellák tetején tükröződő másik elem miatt, úgy tűnt, hogy hullámos a felülete. Ez miatt elég lett volna csak a lamella tetejét mattítani, a borda eleje maradhatott volna fényes. Talán ezt is át kellene még gondolni.
Eredetei bejegyzés: 2012. június 11. 18:03
A rokonságomban igen gyakran hangoztatták ezt a mondást, mert fura népek vagyunk. Mindenki mocsokul dolgozott, mintha az élete függött volna tőle. Hatszor annyit teljesített, mint más, és mégis kevés volt nekik. Ez a hozzáállás volt akinél forintot kamatozott, volt akinél betegséget, de a lényeg az, hogy a munka a lehetőségekhez képest, maximális minőségben elkészült.
Ebben a szellemben nyomatom én is a napi teendőket, de néha úgy érzem lehetetlenre vállalkoztam, és tehetetlen vagyok. Például, megfogott hosszú percekre egy egyszerű, három csavaros díszléc. Az elv szerint be vannak hajtva a csavarok a lemezbe. A díszléc aljában van egy hosszanti nút. A nútban három bemunkálás található, ahova bemennek a csavarfejek, hogy a lécet eltolva, becsússzanak a nútba. Tehát ez az elv. A valóságban pedig a cín alatt elvékonyodott lemezben elbillen a csavar, és ékként fékezi a lécet. Méghozzá rögzítő fékként. Se ki, se be. Nagy nehezen - kisebb véráldozat árán - visszahúzom a lécet, és újra próbálkozom... vagy ötször. Megpróbálom egy késsel megtartani a csavart, hogy ne dőljön el, de nem jön be. Odább fúrom a csavart, de ott is billen. Nem akarok trappistát csinálni a lemezből, de nem jön a megoldás. Nagy nehezen, kitapogatom a csavart belülről. Készítettem egy horgolótűhöz hasonlatos szerszámot, ezzel visszarángattam a csavarszárt egyenesbe. Már csak okosan meg kellett támasztanom a rögzítőelemet, és jöhet a menet.
Lassan alakulnak a dolgok, de azért születnek szép dolgok.
Felkerültek a krómok. Sajnos ez nem volt ilyen egyszerű, hogy csak "felkerült". Kolléga kifestette belülről az ütközőket, de nem törölte le a fényes felületre átfolyó festéket azonnal. Kaparni nem nagyon lehet a krómot, mert nem olyan masszív. Mosogattam nitróval. Kellemes móka. Majd összeszerelés, beállítás, oldalsó tartó készítés, megint beállítás: 4 óra.
Eredetei bejegyzés: 2012. június 11. 18:03
Megjegyzések
Megjegyzés küldése