Na, kérem! Az egyik német egység kivonul.
Már kerékre is tettük a hófehérkét, hagy guruljon. Be kellett látni, ami nem megy, az nem megy. A varázspálcám hegyeztetni van, így nem tudok hozzá alkatrészeket teremteni, ezért el is lehet felejteni a készre szerelés álmát.
Az is csoda, hogy eddig eljutottunk. Amikor megláttam a kész fényezést, szentül megvoltam róla győződve, hogy nem lehet összerakni, és ez részben igaz is. Vagyis van benne nem, és lehet összerakni. Az ajtó gumitömítései amúgy is csak tájékoztató jellegűek méretükben, így a pár milliméter gittelés már erősen nehezítette a nyílászárók nevéből elvárható záródását. Mit csináljunk, ha ezek a hülye németek kiszámolták, hogy elég öt milliméter hézag, és nem gondoltak a lelkes mesterre, aki ezt a nyílást fürge kezeivel félig eltüntette.
Amikor kész lett a kaszni (azért se kasztni, mert már megszóltak érte, hogy a németből eredő szó... meg anyukád. Nem tudok annyira németül, én a magyar szót becézem, mert annyira szeretem) direkt felhívtam a fényezőmester figyelmét pár dologra. Köztük volt az előbbi dolog is, meg a kilincs téma. Ugyanis a hülye né... ja, ezt már írtam. Szóval a nagy tudású mérnökök úgy alakították ki a zár-kilincs együttállást, hogy max egy milliméter eltérés, de inkább még annyi sem megengedett az ajtó borításban. Tehát odateszem a vonalzót az ominózus felületre, hogy na, ide ne tegyél gittet, mert a fújás ellentéte fog létrejönni abban az esetben ha mégis felvakolod. A maestro felháborodott, hogy ő okleveles gégészmérnök, de ha az nem, akkor legalább is karosszérialakatos. Tudja ő, hogy mi fán terem a varjú. "Há, jó van akkor ecsém."- mondtam, és nyugodtan voltam, mint nyúl a hurokban.
Majd jött ez:
Senki ne kérdje, hogy hát hogy, meg hogy miért került ide ez a 8 milliméternyi töltőanyag! Ezt nem lehet megmagyarázni, hiszen még azt sem mondhatjuk, hogy nem volt szintben az ajtó, hiszen teljesen beállított zárnál is ez a kép fogad hátulnézetből. :
Mi ebből a tanulság? Aki nem tud úszni, az ne másszon fára, mert elüti a villamos.
Eredeti bejegyzés: 2012. november 15. 18:13
Amikor kész lett a kaszni (azért se kasztni, mert már megszóltak érte, hogy a németből eredő szó... meg anyukád. Nem tudok annyira németül, én a magyar szót becézem, mert annyira szeretem) direkt felhívtam a fényezőmester figyelmét pár dologra. Köztük volt az előbbi dolog is, meg a kilincs téma. Ugyanis a hülye né... ja, ezt már írtam. Szóval a nagy tudású mérnökök úgy alakították ki a zár-kilincs együttállást, hogy max egy milliméter eltérés, de inkább még annyi sem megengedett az ajtó borításban. Tehát odateszem a vonalzót az ominózus felületre, hogy na, ide ne tegyél gittet, mert a fújás ellentéte fog létrejönni abban az esetben ha mégis felvakolod. A maestro felháborodott, hogy ő okleveles gégészmérnök, de ha az nem, akkor legalább is karosszérialakatos. Tudja ő, hogy mi fán terem a varjú. "Há, jó van akkor ecsém."- mondtam, és nyugodtan voltam, mint nyúl a hurokban.
Majd jött ez:
Eredeti bejegyzés: 2012. november 15. 18:13
Megjegyzések
Megjegyzés küldése