Ugrás a fő tartalomra

Kartergáz van

Felvettem a fehér köpenyem, és megvizsgáltam a pácienst, hogy most akkor hol fúj, és hol szív. Ennek a két funkciónak egyszerre kell működni, mert ha nem, akkor nem ér semmit az egész. Megállapítottam, hogy amit kiköp, azt szépen vissza is szívja. Az esetleges nyomásbéli különbségek a szájába tömött szivacson keresztül a légkörbe, vagy éppen abból elvéve egyenlítődnek ki. Ezen fizikai hatások közben ürülő nyílt, és zárt vegyületi láncok egyaránt károsak a vízben, és azon kívül élő élőlények szervezetére, ezért itt zárom tudományos értekezésem, és a doktori disszertációk nyelvéről érthetőbbre váltok.

Van itten ez a biz-basz a ventilátor ház felett, amibe a karternek a gázait nyomatjuk be, mert ahova eddig ment, az a légszűrőház már nincs.

A teknő két oldalsó csövén keresztül a szelepfedélhez szív. Az olajbetöltő felől, vagyis a szemből levő csövön meg belefújj a gépezet a dobozkába. Tudományos vizsgálatom alatt levettem az ágakat, és megnéztem merre mozog benne a levegő, ezért tudom most ezt itten nektek ilyen nagy bizonyossággal állítani. A fedél alatt van egy szivacs, ezen keresztül szívja be a szükséges levegőt, mert ugye csak szívhat, és nem fújhat, mert azt a szabályok nem engedik. (nem a fizikai szabályok) Szóval a következtetésünk annyi, hogy ez így egy sima cirkuláció. Ezt ki lehetne egészíteni vízkicsapató rendszerrel, mert az nem kellene bele az olajba. Így csak annyi hasznát látom a dolognak, hogy valamennyire hűl a gáz és tutira nem fog túlzott nyomás kialakulni a forgattyúházban.

A kartergáz kötelező visszavezetése nagyon zűrzavaros téma a tuningmesterek körében. Általában egyetértenek abban, hogy nem vezetik vissza, mert csak a benzin ég jól, a kartergáznak az meg csak kis része, de ugye a gázt levegőbe kivezetni környezetkárosító. Ezért építenek kicsapató, szűrő bödönöket, amiben a nagyja zaccot összegyűjtik, aztán meg a megfelelő helyen leadják, (ja persze) A szűrt gázt már jobban el tudják égetni, ha éppen nem felejtik el visszadugni a csövet a helyére.

Itt a régi gépeknél ne is keressünk PCV szelepet, meg ilyeneket. A lefelé vezető csőre húztak egy gumi bizgentyűt amin keresztül kifúj a túlzott nyomás, kiszivárog a kondenzvíz (ha éppen arra jár), szívni meg nem tud, mert akkor rátapad a likra a gumi, ha még megvan, mert sokszor nincs, és nem is hiányzik a tulajoknak. A felső cső meg a légszűrő szívónyílásába csatlakozik, de ott ez nem gond, mert a szűrő amúgy is olajfürdős, de nem úgy a modern papírszűrős rendszereknél, mert ott agyonvághatná a papírt.

De nem is akartam én ezzel ilyen részletesen foglalkozni, nagy az internet fazeka, merjen belőle máshonnét információt aki nagyon akar, nem biztos, hogy tisztábban fog látni.

Arról akartam írni, hogy kerestem volna kis könyököket a leágazásokhoz, de vagy nem volt szimpatikus, vagy horribilis összegért kínálták. Ezért vettem sima 15milliméteres vízvezeték rézkönyököket, amihez természetesen nem volt megfelelő csatlakozó elem, így esztergányoltam hozzá. Forrasztás után kipucoltam. Most már el lehet dönteni milyen bevonatot kapjon. Mehet rá horgany, nikkel, festék, vagy kígyóháj, esetleg békanyál.

Eredeti bejegyzés: 2012. július 06. 19:25 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nagy Hyundai teszt

Tulajdonomba került egy profinak kinéző Hyundai HYD-82250SV sarokcsiszoló, ami árát illetően, és a hivatalos leírás szerint is, barkács felhasználásra készült, de ennek ellenére meglepő teljesítményt nyújtott.   A megkapott készülék címkéje más mint a hivatalos fotón, jobban hasonlít a Bosch színsémához, nem is tudom miért... Tehát így néz ki A Bosch köszörű meg ilyen, Ugye teljesen más Akinek nem tetszik a dizájn, az vehet más gépet, más színben is Na, de lássuk mit is kaptunk annyi pénzért, amennyiért a lenti képen látható gépet is megkaphatjuk, ráadásul kofferben, ha jó helyen keressük.  A kicsomagolás és összeszerelés után következhet a próba. Megy! Nem megy... Ahol a fordulatszámszabályzó elektronika van a burkolat alatt, kellemetlenül meleg a szerkezet. Kihúzom, bedugom. (Ez még mindig egy gépteszt.) Újra megy! Ja, már nem. Kihúzom bedugom, beindul. Egy perc köszörülés után az egész gép olyan forró, hogy csupasz kézzel csak fakír üzemmódban fo...

Japán csapás

  Apám mondta: „Fiam, egyszer lesz, ami még nem volt.” Na, itt van! Egy német Japánból. Tudtam, hogy létezik, de nem hittem el. Hajime! Csak azért, hogy stílusos legyek.                                                                               Mentem hétvégén melózni, és egy furcsa Karmann Ghia várt az udvaron. Rögtön éreztem, hogy valami nincs rendben vele. Óvatosan jártam körbe, hátha robban, vagy valami más viccességet rejt. Hát, találtam rajta viccesnek mondható dolgot is, de inkább érdekesnek nevezném azt a stílust, amit képvisel. Már azzal figyelemfelkeltő a megjelenése, ahogy a megszokott beállásának ellenkezőjét mutatja az autó, mert ugye ez a darab a farát tartja fenn, és nem az orrát túrja az égbe, mint a típustársai.

Mit lehet erről mondani?

Hoznak egy halom valamit, és autót épít belőle az ember, ennyi. Már nem rettenek meg, amikor egy ilyen kupac begördül.  Hozzáfogok, aztán majd lesz valami. A két lényeg: orr és far.  Orr  Még orrabb  Far  Van amit teljesen le kellett gyártani Aztán kezdtek összeállni a dolgok  Részben új,  részben mindent megteszek, hogy a régi visszakerüljön A hézagok a lényegesek  Szörnyű javítások Pár dolgot át kellett alakítani, hogy autentikus legyen Ez a rész is teljesen hiányzott Ütköző próba Az ütköző alapját is én gyártottam és kész.  Ennyi, egy pár összedobált kép.