Mint már beszámoltam róla, a nyáron hoztunk németből egy amerikai Karmannt. Érdekes szerzet, még akkor is, ha eltekintünk a tankönyvbe illő karosszériázási hibáitól. Ugyanis, valami lelkes szakember a vasalótalpas hátsó lámpájú szörnyedmény helyett, egy régebbi évjárat fenekét transzplantálta a fiatalka kasznira.
Nem is fényképeztem le az egész autót, mert abból a képből nem sok minden derült volna ki az átlag szemlélő számára. Azonban itt vannak ezek a hátsó kerékjárati ívről készült felülnézeti képek.
Bár az egyik kissé homályos, de a lényeg lejön róla: kissé jobbra tolódott az egész mindenség. Hogy hogyan? Az lett volna a csoda, ha nem megy félre.
Itt még ártatlan, szutykos kis szépség, egy gyufaárus leány, akit kimosdatunk, felöltöztetünk szép ruhába, megtanítjuk szépen beszélni (beállítjuk a gyújtást) és mehet meghódítani a szíveket.
Aztán jobban megnézzük a leányzót, és kiderül, jól szétcsámpázták már.
Bár a durva külső alól kivillan valami szépség: Átsejlik az új lemez, amit csak ráborítottak a rozsda rágta lyukakra.
Hiába tűnik teljesen egyedinek némely vonása, mint ez a könnyített sebváltókar, ami még hajlítva is van, annak ellenére, hogy ebben a rudazatban nincs benne az a stift, ami egyenesben tartaná, így mindig elforog.
Hiába tesz tanúbizonyságot gyermeki humoráról.
Hiába mutat többet.
A végén jön a leégés.
Gerince nem egyenes, hiába próbálták meg kiküszöbölni ezt a hibát.
Amit szépségnek hittünk az csak púder, vakolat.
Kiderül, hogy csak a máz tartja egyben az álomképet.
Hátulról sincs már minden rendben.
A dekoltázsba pillantva csúnya szőrszálakat látunk.
A ruhát letépve nem csak a hiányzó belsőségekre, de a romlottságra is fény derül.
Hiába nézzük balról...
Hiába nézzük jobbról...
Vagy kissé elölről, kiderül amit belső értéknek hittünk, az csak álca, felvett jelmez.
Végül semmi nem marad, csak egy rothadó váz, egy temetetlen hulla.
Később rájöttem, a vég már rég elkezdődött. Amikor a jobbik felét elvesztette Karmannka, implantátumot kapott, egy elsősárvédő képében. Meghasonlott lelkét tovább törték akkor, amikor ezek után a csodálatosan világító narancs fényét bogár zöldre cserélték.
Ekkortól ferde szemmel nézett a világra:
Így nem csoda, hogy rossz útra terelődött.
Ezen kis mese után bepótolnék két hiányosságot:
Fényt derítenék a csomagtérben világító utastérlámpa ellentmondására egy kép erejéig.
Majd a kétkedők kedvéért megmutatom, hogy igenis keréken van a Mercedes, és nem kézben visszük :).
Eredeti bejegyzés: 2012. november 16. 20:55
Nem is fényképeztem le az egész autót, mert abból a képből nem sok minden derült volna ki az átlag szemlélő számára. Azonban itt vannak ezek a hátsó kerékjárati ívről készült felülnézeti képek.
Bár az egyik kissé homályos, de a lényeg lejön róla: kissé jobbra tolódott az egész mindenség. Hogy hogyan? Az lett volna a csoda, ha nem megy félre.
Itt még ártatlan, szutykos kis szépség, egy gyufaárus leány, akit kimosdatunk, felöltöztetünk szép ruhába, megtanítjuk szépen beszélni (beállítjuk a gyújtást) és mehet meghódítani a szíveket.
Aztán jobban megnézzük a leányzót, és kiderül, jól szétcsámpázták már.
Bár a durva külső alól kivillan valami szépség: Átsejlik az új lemez, amit csak ráborítottak a rozsda rágta lyukakra.
Hiába tűnik teljesen egyedinek némely vonása, mint ez a könnyített sebváltókar, ami még hajlítva is van, annak ellenére, hogy ebben a rudazatban nincs benne az a stift, ami egyenesben tartaná, így mindig elforog.
Hiába tesz tanúbizonyságot gyermeki humoráról.
Hiába mutat többet.
A végén jön a leégés.
Gerince nem egyenes, hiába próbálták meg kiküszöbölni ezt a hibát.
Amit szépségnek hittünk az csak púder, vakolat.
Kiderül, hogy csak a máz tartja egyben az álomképet.
Hátulról sincs már minden rendben.
A dekoltázsba pillantva csúnya szőrszálakat látunk.
A ruhát letépve nem csak a hiányzó belsőségekre, de a romlottságra is fény derül.
Hiába nézzük balról...
Hiába nézzük jobbról...
Vagy kissé elölről, kiderül amit belső értéknek hittünk, az csak álca, felvett jelmez.
Végül semmi nem marad, csak egy rothadó váz, egy temetetlen hulla.
Később rájöttem, a vég már rég elkezdődött. Amikor a jobbik felét elvesztette Karmannka, implantátumot kapott, egy elsősárvédő képében. Meghasonlott lelkét tovább törték akkor, amikor ezek után a csodálatosan világító narancs fényét bogár zöldre cserélték.
Ekkortól ferde szemmel nézett a világra:
Ezen kis mese után bepótolnék két hiányosságot:
Fényt derítenék a csomagtérben világító utastérlámpa ellentmondására egy kép erejéig.
Majd a kétkedők kedvéért megmutatom, hogy igenis keréken van a Mercedes, és nem kézben visszük :).
Eredeti bejegyzés: 2012. november 16. 20:55
Megjegyzések
Megjegyzés küldése