Ugrás a fő tartalomra

Visszatérés a lakatműbe


Visszatértem a lakatos műhelybe. Előtte ponyva tetőt, és szőnyegezést készítettem, ki is készültem. Nem szeretem a tetőzést. mindig csak annyi anyag van, amennyi nagyon muszáj. Egy kicsit belevágok, és bukott az ember százezret. Kellemetlen. Ráadásul miden tető egy kicsit más. Nehéz beszerezni megfelelő anyagokat a környékünkön, bár ott mindent nehéz beszerezni. Nincs megfelelő szabász sablonom sem, ezért minden egyes darab rizikós. Csak akkor derül ki, hogy sikerült-e a varrás, ha az egész készen van, és felrakom.

- Akkor miért foglalkozom vele? -tehetnénk fel a kérdést.

A készen vásárolt termékek szinte mindegyike felszerelhetetlen volt, vagy éppen vacakul nézett ki. Na, az enyém sem minden esetben álomszerű, (nem is rémálom) de azért még elfogadható. Legalább is, gondolom így lehet, ha mindig megkér valaki a készítésre.

A szőnyegezés az már kellemesebb. Ipari műfilc. Süthető, nyújtható, természetesen melegen. Bőr, műbőr szegés. Sokan azért nem szeretik a gyárilag kiszórt szetteket, mert csak fonállal szegik, és persze azoknál is előjön a megszokott mérethiba. Ez a mostani nagyon cukika lett. Kis csajos. Málna habon vaníliaöntet.

Itt még nincs kész a takaró, még a patentok kellenek rá, akkor lehet majd kifeszíteni.






Sajnos nincs kész tetőről képem, mert még nem volt alkalmam, vagy inkább gépem hozzá. Kisebb problémákkal küzdöm jelenleg a képképzésben. Csodálatos módon, régebbi munkákról sem nagyon találtam használhatót.

Eredeti bejegyzés: 2012. március 17. 18:58
Labels:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nagy Hyundai teszt

Tulajdonomba került egy profinak kinéző Hyundai HYD-82250SV sarokcsiszoló, ami árát illetően, és a hivatalos leírás szerint is, barkács felhasználásra készült, de ennek ellenére meglepő teljesítményt nyújtott.   A megkapott készülék címkéje más mint a hivatalos fotón, jobban hasonlít a Bosch színsémához, nem is tudom miért... Tehát így néz ki A Bosch köszörű meg ilyen, Ugye teljesen más Akinek nem tetszik a dizájn, az vehet más gépet, más színben is Na, de lássuk mit is kaptunk annyi pénzért, amennyiért a lenti képen látható gépet is megkaphatjuk, ráadásul kofferben, ha jó helyen keressük.  A kicsomagolás és összeszerelés után következhet a próba. Megy! Nem megy... Ahol a fordulatszámszabályzó elektronika van a burkolat alatt, kellemetlenül meleg a szerkezet. Kihúzom, bedugom. (Ez még mindig egy gépteszt.) Újra megy! Ja, már nem. Kihúzom bedugom, beindul. Egy perc köszörülés után az egész gép olyan forró, hogy csupasz kézzel csak fakír üzemmódban fo...
3 megjegyzés
Tovább a bejegyzésre »

Japán csapás

  Apám mondta: „Fiam, egyszer lesz, ami még nem volt.” Na, itt van! Egy német Japánból. Tudtam, hogy létezik, de nem hittem el. Hajime! Csak azért, hogy stílusos legyek.                                                                               Mentem hétvégén melózni, és egy furcsa Karmann Ghia várt az udvaron. Rögtön éreztem, hogy valami nincs rendben vele. Óvatosan jártam körbe, hátha robban, vagy valami más viccességet rejt. Hát, találtam rajta viccesnek mondható dolgot is, de inkább érdekesnek nevezném azt a stílust, amit képvisel. Már azzal figyelemfelkeltő a megjelenése, ahogy a megszokott beállásának ellenkezőjét mutatja az autó, mert ugye ez a darab a farát tartja fenn, és nem az orrát túrja az égbe, mint a típustársai.
Megjegyzés küldése
Tovább a bejegyzésre »

Mit lehet erről mondani?

Hoznak egy halom valamit, és autót épít belőle az ember, ennyi. Már nem rettenek meg, amikor egy ilyen kupac begördül.  Hozzáfogok, aztán majd lesz valami. A két lényeg: orr és far.  Orr  Még orrabb  Far  Van amit teljesen le kellett gyártani Aztán kezdtek összeállni a dolgok  Részben új,  részben mindent megteszek, hogy a régi visszakerüljön A hézagok a lényegesek  Szörnyű javítások Pár dolgot át kellett alakítani, hogy autentikus legyen Ez a rész is teljesen hiányzott Ütköző próba Az ütköző alapját is én gyártottam és kész.  Ennyi, egy pár összedobált kép.
Tovább a bejegyzésre »