Akinek nem inge...

Az előző rész végére eljutottunk a javítandó felület megtisztításához. Ez a munkafolyamat kiemelkedően fontos a további munkálatok szempontjából is. Nem csak azért, mert különben nem tudnánk, mit kell javítanunk, hanem azért is, mert az egész generálozás minőségét befolyásolhatja a hanyag előkészítés. Azt mindannyian tudjuk, hogy a fennhagyott, még egészségesnek látszó, vastag festékréteg alatt is lehetnek az előző barkácsoló által lefedett kezdődő rozsdagócok, melyek szép csendben elfogyaszthatják a még ép lemezeket. Már említettem, hogy a hegesztéskor meggyulladó bevonatok milyen károkat okozhatnak, de nem tértem ki a hegesztési varratra gyakorolt hatásukra. Azon kívül, hogy nehezen, vagy egyáltalán nem tudunk ívet fogni a festékes felületen, a létrehozandó varrat minősége erősen romolhat az ellobbanó kencékből felszabaduló gázok miatt, amik szétvethetik az olvasztott fémeket. Ezáltal még az is előfordulhat, hogy a hegesztésünk leesik, mint egy döglött hernyó.

 Ja, majd elfelejtettem: A sapka, sál kombináció nem csak akkor jöhet jól, ha télen megyünk cseresznyét szedni. (Aki a viccet nem ismeri, érdeklődjön az ismerősei közt!) Azon szerencséseknek sem árt, akik szerelőaknával, vagy valamiféle emelőszerkezettel rendelkeznek, de ha az autónk alatt fetrengünk, szinte kötelező egy sapkát húzni a fejünkre, egészen a fülünkig. Így elkerülhetjük a hajunkba csimpaszkodó ragacsok olló általi eltávolítását, és a kaszni aljáról a hallójáratba hulló különböző anyagok miatt sem kell a drága időnket a fülészeten töltenünk. A sál nyáridőben túlzás lehet, de a nyakban megfelelően záródó ruházat jó szolgálatot tehet abban, hogy kevesebb mocsok jusson be a kényesebb bőrfelületekhez, és persze nem feledkezhetünk meg a mindenüvé bepofátlankodó, földön portyázó rovarokról sem, amikkel én személy szerint nem szívesen járok egy gatyában.
A rovarokról térjünk vissza a bogarakhoz! (Ha éppen azt lakatolnánk.) Amennyiben olyan lemez átlapolásokkal találkozunk, amiket még megfelelőnek találunk, de kezdődő korróziót vélünk felfedezni a lemezek közt, feszegessük szét azokat, és folyassunk be a résekbe rozsdamaró, passzíválló anyagot. Ha nagyon alaposak akarunk lenni, maratás után, felhígított alapozó festéket, vagy üregvédő szert is bevihetünk az illesztékekbe, de jobb, ha tudomásul vesszük, a védelem valószínűleg nem fog mindenhova eljutni. Még mielőtt megszáradna a festék, (a kikötött alapozó nem mindig marad rugalmas, és emiatt lepattanhat a megmozduló lemezről) finoman kalapáljuk össze az alkatrészeket, és zárjuk le a felületet tömítő masszával.