Az autót ha szétszedtük, össze is kell rakni. Ehhez az anyagilag kevésbé elengedettek, végszükséglet esetén használhatnak inverteres hegesztőgépet, ami ugyanúgy pálcával működik, mint az ős gép, de sokkal könnyebb vele ívet fogni, kisebb az áramfelhasználása, és egészében jobb, mint az elődje.
Ilyen gépet már (Aktuális ár) forintért lehet venni, de ha azt számoljuk, hogy mibe kerülne egy számlaképes műhelyben egy pár napi javítás, máris átterelődhet a figyelmünk egy sokkal jobban használható szerszámra. Ez a MIG gép, amit szinte mindenki co hegesztőként ismer. Ez azért van, mert a védőgáz amit a mezei műhelyekben is használhatunk hozzá, ugyanaz a szénsav, mint amit a szódásszifonunkba nyomunk. (ha még valaki használ ilyet az ásványvízdömpingben) Ebből a szerkezetből egy gyengébb darab beszerezhető (Nézd meg az aktuális árakat!) forint körüli áron az összes szerelvényével együtt, mínusz gázpalack és hegesztőhuzal. Ezeken az eszközökön kívül már csak olyanok kellhetnek, amik minden rendes garázsban megtalálhatók.
Ha eredeti, vagy után gyártott elemeket építünk be, könnyebb dolgunk lesz, de sajnos ezek nem minden esetben lelhetők fel. Ekkor hónunk alá csaphatjuk a kivágott alkotó elemet, és elindulhatunk keresni egy olyan ügyes kezű lemezmegmunkáló szakit, aki rendelkezik olyan géppel, amin mondjuk, egy bonyolultabb küszöböt meg tud hajtani. Valamiféle lemezhajtó alkalmatossággal nekünk sem árt rendelkezni, mert általában a karosszéria elemek hajlítással vannak formálva. Rá lehet kalapálni a lemezt a lépcső élére is, de a beton kevésbé bírja a kiképzést, mint a vas, és előbb-utóbb rommá verhetünk egy egész lépcsősort, aminek a felújítási költsége deficitessé teheti a vállalkozásunkat. Én, könnyebbé téve az életemet, megalkottam a magam egyszerű hajlító gépét, aminek az elvi vázlatát esetleg - ha kérő levelek árasztanak el - közkincsé teszek.
Ilyen gépet már (Aktuális ár) forintért lehet venni, de ha azt számoljuk, hogy mibe kerülne egy számlaképes műhelyben egy pár napi javítás, máris átterelődhet a figyelmünk egy sokkal jobban használható szerszámra. Ez a MIG gép, amit szinte mindenki co hegesztőként ismer. Ez azért van, mert a védőgáz amit a mezei műhelyekben is használhatunk hozzá, ugyanaz a szénsav, mint amit a szódásszifonunkba nyomunk. (ha még valaki használ ilyet az ásványvízdömpingben) Ebből a szerkezetből egy gyengébb darab beszerezhető (Nézd meg az aktuális árakat!) forint körüli áron az összes szerelvényével együtt, mínusz gázpalack és hegesztőhuzal. Ezeken az eszközökön kívül már csak olyanok kellhetnek, amik minden rendes garázsban megtalálhatók.
Ha eredeti, vagy után gyártott elemeket építünk be, könnyebb dolgunk lesz, de sajnos ezek nem minden esetben lelhetők fel. Ekkor hónunk alá csaphatjuk a kivágott alkotó elemet, és elindulhatunk keresni egy olyan ügyes kezű lemezmegmunkáló szakit, aki rendelkezik olyan géppel, amin mondjuk, egy bonyolultabb küszöböt meg tud hajtani. Valamiféle lemezhajtó alkalmatossággal nekünk sem árt rendelkezni, mert általában a karosszéria elemek hajlítással vannak formálva. Rá lehet kalapálni a lemezt a lépcső élére is, de a beton kevésbé bírja a kiképzést, mint a vas, és előbb-utóbb rommá verhetünk egy egész lépcsősort, aminek a felújítási költsége deficitessé teheti a vállalkozásunkat. Én, könnyebbé téve az életemet, megalkottam a magam egyszerű hajlító gépét, aminek az elvi vázlatát esetleg - ha kérő levelek árasztanak el - közkincsé teszek.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése