A lakatolás kezdete, munkavédelemmel fűszerezve

Elsősorban nem árt rendelkezni egy olyan műhely fedőnevű építménnyel, ahol védve vagyunk az időjárás viszontagságaival szemben. Ennek a helyiségnek legalább olyan szélesnek kell lenni, hogy az autó ajtóit sarkig ki lehessen tátani, ellenkező esetben vakaródzhatunk, hogy milyen trükkel tudjuk kioperálni a bujkáló rögzítő csavarokat.

Ha megvan a megfelelő hely, nem árt telepakolni a megfelelő szerszámokkal. A lakatolás első fázisa a rombolás. Ennek a folyamatnak a legegyszerűbb eszközei: vékony koronggal felszerelt (egy milliméter körüli) sarokcsiszoló, aminek a hétköznapi neve flex, mely név nagybetűvel írva, azoknak a gépeknek a típusneve volt, amik először elterjedtek. Ezen kívül jó, ha a kezünk ügyében tartunk egy vékonyabb fémből készült hidegvágót a nehezebben hozzáférhető helyekhez. Ezekkel az eszközökkel egészen apró darabokra is szét tudja bontani az autóját a hobby lakatos, ezért az olyan komolyabb dolgokról, mint például a plazmavágó, nem értekezem. Mielőtt belevágnánk a lemezbe, gondoskodjunk egy tűzoltó készülékről, mert a kisebb-nagyobb rések eltüntetésére szolgáló tömítő anyagok igen látványosan tudnak égni és ezeket a sarokcsiszoló által generált hő viszonylag könnyen lángra tudja lobbantani. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy hegesztés előtt távolítsunk el minden éghető, füstöt termelő anyagot a megmunkálandó felületről is, mert sajnos saját tapasztalatom az, hogy bizonyos műanyagok égéstermékeinek belélegzése erősen blokkolja a lélegzetvételt, és tudvalevőleg az emberek ritkán bírják két percnél tovább oxigén nélkül. Ha már a munkavédelemnél tartunk, térjünk ki a védőkesztyű, és védő szemüveg kérdésére. Azok, akik a különböző ismeretterjesztő csatornákon szoktak nézni autókkal foglalkozó filmeket, láthatták az amerikai stílust, amint a kemény gyerekek, mindenféle védő eszköz nélkül ugranak neki a köszörülésnek, és hegesztésnek. Nos, ha a következő két részben ezek az emberkék nem szerepelnek, annak az oka nem az, hogy a tulaj jutalomüdülésre küldte őket. Én láttam már szemgolyóból kiálló, négy milliméteres fémszálkát, és nem találtam hasznos dolognak. Az igaz, hogy egy Wunderbaum zsinórját pont rá lehetne akasztani, és akkor a páciens telibe szimatolhatná a kis fenyőt, de nem hiszem, hogy ez kárpótolná az elszenvedett egészségkárosodásért. Aki pedig arra hivatkozva nem vesz fel kesztyűt, hogy abban ügyetlen, az gondoljon arra, nem minden sült hús illata finom.  Ha a sajátját érzi meg a munkás hegesztés közben, egy óvatlan mozdulat után, a szitokszavak fognak összefutni a szájában nem a nyál. Tehát, tessék odafigyelni a testi épségre, hogy ha bemegy az ember a kocsmába, ne két kézzel keljen mutatni az öt sört!